Az október 23-ai megemlékezés szegényes vendégfelhozatala, a kormány diplomáciai teljesítménye, az európai centrum és a közép-kelet-európai régió kapcsolata, valamint az esetleges Orbán nélküli Tisza-identitás is téma Gavra Gábor és Schiffer András beszélgetésében.

Az ’56-os ünnepségről elmaradoztak a beharangozott külföldi vendégek – Gavra azt kérdezi, vajon Magyar Péter csak anti-Orbánként volt-e érdekes. Schiffer számba veszi Magyar Péter külpolitikai szerepléseit, majd hozzáteszi, hogy „már nincs magyar diplomácia”, Magyarország „feladta önálló magyar külpolitikáját”, és igazodik az euroatlanti főáramhoz, de ebből hiányoznak a nyugati államokhoz fűződő kapcsolódások. „Olyan mélységes lenézéssel vannak Kelet-Közép-Európa irányába” az északi országok, hogy Schiffer nem is érti, „miben szövetségesek” az EU tagállamai, és hogy Magyarország „miért van ezzel a bagázzsal egy szövetségi rendszerben”. Ez a Kelet-Európa iránti lenézés és „ignorancia” „időzített bomba” az EU működésén belül – teszi hozzá.

A szegényes felhozatal azonban nemcsak Orbán Anita hozzá nem értésének és a magyar diplomácia hibáinak tudható be, hanem arra is érdemes választ keresni, hogy a legszorosabb északi és nyugati szövetségeseink miért nem jelentek meg. Távolmaradásuk „az Európai Unió létét és értelmét kérdőjelezi meg” – mondja Schiffer, aki ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az elmúlt napok Orbán Anita inkompetenciáját is igazolták.

Ezzel szemben „Pfizer von der Leyennek” (Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének) semmi keresnivalója nem volt az ünnepségen – emeli ki Schiffer, aki szerint von der Leyen „gyarmattartói testtartással” érkezett beszédet mondani. Szereplése arra utal, hogy „Magyarországnak nem szövetségesei vannak”, hanem gyarmattartója, az „Európai Szuperállam”. Schiffer von der Leyen beszédével kapcsolatban kijelenti, hogy az elnök nem tehette volna meg, hogy „nyíltan állást foglal egy tagállam belpolitikai küzdelmeiben”. Gavra kifogásolja, hogy von der Leyen beszédébe beleszőtte a Horizon és az Erasmus programokat, Schiffer pedig „botrányosnak” és „a birodalmi gőg arcátlan megnyilvánulásának” tartja, hogy a Bizottság elnöke a kekvásítás belpolitikai kérdését az átláthatóság szintjére emelte.

A beszélgetés itt visszakanyarodik az első témához: Gavra arra keresi a választ, hogy a német és a lengyel kormány miért nem viszonozza Magyarország „békülékeny gesztusait”. Schiffer több okot is lát. Egyrészt a magyar kabinet hibázott, másrészt a nyugati államok vezetőinek nincs szoros személyes kapcsolatuk Magyar Péterrel, harmadrészt pedig „Magyarország önmagában soha nem...