Közelkép

A Közelkép legfrissebb adásában szóba kerül többek közt a Sulyok Tamás körüli konfliktus, a parlamenti nyitóülésen elhangzott zenék ügye, de azt is megtudhatjuk, Schiffer András mit gondol a kormány nagy vihart kavart intézményjárásáról.
 


Az adás azzal kezdődik, hogy Schiffer András és Gavra Gábor reagálnak Hann Endrének a megelőző Közelkép-adást érintő kritikai megjegyzéseire. Néhány ott elhangzott állítást pontosítanak, mindemellett Schiffer lényeginek gondolt állítását fönntartja – hogy mik ezek a kritizált állítások, és mik a reakciók, kiderül az adásból.

Ami az új országgyűlés nyitóülését illeti, Schiffer számára „vérfagyasztó élmény” volt, hogy az új miniszterelnök hosszasan szapulta a köztársasági elnököt. Schiffer szerint fel kellene ébrednie azoknak, akik eddig a jogállamiságot, a jogállami intézmények tiszteletét kérték számon a hatalmon. „Ebből a szempontból ennél rosszabbul nem is kezdődhetett volna ez a ciklus”, mondja Schiffer, szerinte az, ami történt, ahogy Magyar Péter megszólította Sulyok Tamást, méltatlan, „útszéli” személyeskedés volt.

Gavra szerint, amikor Magyar Péter a NER közjogi méltóságait támadja, az „orbáni mélyállamot” támadja, Schiffer hozzáteszi, van az a szempont, amit figyelembe véve az új miniszterelnök joggal ideges a még pozícióban lévő, a Fidesz által kinevezett úgynevezett „Orbán-bábok” ügyében – részletesen ki is fejti, mi ez. Ami Sulyok Tamás ügyét illeti, Gavra némileg másképp látja a helyzetet. Szerinte az a mód, ahogy a Fidesz korábban köztársasági elnököket választott, az minden volt, csak nem a nemzeti egységre törekvés. Gavra szerint Magyar úgy gondolja, a kétharmados Tisza-győzelemmel rendszerváltás történt, Sulyok pedig az előző rendszer része, töltse be a funkcióját, nevezze ki a minisztereket, majd távozzon. Schiffer vitába bocsátkozik: szerinte nem történt rendszerváltás sem 2010-ben, sem 2026-ban.

Szóba kerül az is, amit a Mi Hazánk lépett az alakulóülésen: Gavra szeriint ebben a TikTok-világban „pusztító kép” az, ha egy frakció kivonul, amikor kisgyerekek bevonulnak. Ilyen helyzetben az érvelés értéktelenné válik, és a legfontosabb a vizuális látvány lesz. Schiffer kommunikációs hibának nevezi ezt a jelenetet, de szerinte emiatt rasszizmust kiáltani helytelen. A Tisza gyerekekkel manipulál, az pedig százéves szabály, hogy az ülésterembe az mehet csak be, akinek dolga van ott (és megjegyzi, a dán parlamentből, a Folketingből őt is kizavarták egyszer), az új kormányzat pedig az egész szokásrendet megváltoztatta. A Székely himnusz eléneklését Schiffer András problémásnak látja, nem biztos, hogy van helye a magyar Országgyűlésben, de erről lehetne vitatkozni. Schiffer hangsúlyozza, a Mi Hazánk kivonulását – a párt Örömóda elhangzása ellen tiltakozott – összemossák a rasszizmussal. A Tisza hiába tért el az elfogadott napirendtől, „a Mi Hazánknak benn kellett volna maradni”, értékel Schiffer, és hozzáteszi, Toroczkai szerinte mondott egy „pont, hogy nem rasszista” dolgot. A Mi Hazánk elnöke szerint a magyar Himnusz minden magyaré, innentől valamelyik kisebbség himnusza külön eljátszva megkérdőjelezi azt, hogy az a kisebbség a magyar nemzet része-e. És miért kellett eljátszani a Tisza kampánydalát, egyáltalán miért van az Uniónak himnusza, méltatlankodik Schiffer.

Szó esik a „minisztériumok éjszakájáról” is, arról, hogy a kormány Magyar Péter vezetésével bejárt több kormányzati intézményt és ezekről videók készültek. Schiffer leszögezi, itt középületekről van szó, nem pedig Hatvanpusztáról. „Ez a bejárás maga volt a nettó lumpenproli-hergelés engelsi értelemben”, húzza fel magát Schiffer. Képmutató, teszi hozzá lezárásként, hogy olyanok is felháborodtak ezeken az épületeken, akik korábban mondjuk oda jártak dolgozni.

A beszélgetés ezeken felül érinti Sólyom László egykori köztársasági elnökségét, és azt, hogy általában mi is a feladata egy elnöknek. Felmerül, milyen „alamuszi szabályt” rejtett el a Fidesz az Alaptörvényben, végül megtudhatjuk, miért álságos az iratmegsemmisítéseken aggodalmaskodni.