Többek közt a fenti állítást tette Orbán Balázs, a Fidesz korábbi kampányfőnöke az ÖT YouTube-csatornáján a Szemben Kócziánnal című műsorban. Orbán Balázs határozottan tagadta, hogy brüsszeli szerepvállalása politikai büntetésként fogható fel a Fidesz választási veresége után. „Egy feladatot teljesítek” – szögezte le.
„Amiért a nemzeti, konzervatív, szuverenista oldal küzdött, azért továbbra is érdemes küzdeni. Ezt nem kormányon, hanem ellenzékben fogjuk megtenni” – fogalmazott. Szerinte ez a helyzet Brüsszelben is, „ahol eddig is a patrióta erők ellenzékben voltak, és ők most szeretnének szépen lassan, pár éven belül idézőjelben kormányra kerülni Brüsszelben.”
Kóczián Péter azt is felvetette, hogy a Fidesz választási veresége gyengítette-e Orbán Viktor helyzetét a nemzetközi jobboldalon, különösen Donald Trump amerikai elnökkel és a patrióta mozgalmakkal való kapcsolatrendszerében.
Orbán Balázs szerint ez nem igaz, mert „ez a tapasztalaton, tudáson és a letett életművön múlik”. Szerinte a volt kormányfő saját politikai családjának „doyenje”.
Szerinte a következő évek európai választásai tovább alakíthatják a politikai erőviszonyokat. „A legfontosabb európai uniós országokban majdnem mindenhol valamilyen típusú választás lesz, ami átrendezheti még jóval a 2029-es EP-választás előtt az európai politikai térképet” – mutatott rá.
Európa válságban van
Kóczián Péter felvetette, hogy Orbán Viktor évek óta egy közelgő jobboldali áttörésről beszél Európában, amely azonban eddig nem következett be. Orbán Balázs szerint azonban Nyugat-Európában „a társadalmi belső feszültségek egyre inkább nőnek, egyre nehezebb a megélhetés, egyre komolyabb a migrációs probléma, egyre nagyobb a frusztráció”, így messze nem kizárt a politikai fordulat.
Úgy véli, erre azért is volna szükség, mert az Unió vezetése „a migráció kérdésére és a gazdasági hanyatlás kérdésére is félmegoldásokat hoznak, de be vannak szorulva olyan politikai helyzetekbe, amelyekből nem tudnak kijönni.”
A politikus szerint a jelenlegi európai vezetés ezért „egyre autoriterebb eszközökkel próbálja megtartani a pozícióit.”
Kóczián Péter arra utalt, hogy Orbán Balázs brüsszeli szerepvállalása összefügg a Fidesz és Orbán Viktor hosszú ideje hirdetett európai politikai céljával, vagyis azzal, hogy a patrióta erők megerősödését és egy európai politikai fordulatot segítsenek elő.
A tét a szuverenitás
Orbán Balázs úgy fogalmazott: „Magyarországnak szuverenitásra és mozgástérre van szüksége.” A politikus bírálta az új magyar kormány európai irányvonalát, amely szerinte egyértelműen igazodik a brüsszeli politikai központhoz.
Orbán Balázs szerint „Magyarország számára ez szuverenitásvesztést fog jelenteni, és egyáltalán nincs meg annak a garanciája, hogy ebből gazdasági növekedés és fejlődés fog jönni.”
A volt politikai igazgató hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jövőjével kapcsolatos viták nem rövid távú politikai konfliktusok, hanem évtizedekre meghatározhatják Magyarország helyzetét. „Az a kérdés, hogy merre megy Európa, mennyit adunk fel a szuverenitásunkból, hogyan szerzünk magunknak mozgásteret” – mutatott rá.
Miért bukott a Fidesz?
A volt kampányfőnök szerint a Fideszben „elvégeztünk egy számadást, meg számvizsgálatot a választás után.” A politikus szerint a kormány a 2022-ben vállalt céljait alapvetően teljesítette. „A kormányzás fundamentumait meg kell őrizni, és a változatlanság az, ami a legfontosabb érték egy ilyen nagyon nehéz külső helyzetben” – szögezte le.
Orbán szerint „számszerűen nem igaz”, hogy csak külső forrásból lehetett finanszírozni az országot. Úgy véli, Magyarország szerinte a régióban középutas válságkezelést választott. „Vannak országok, amelyek eladósodásból dolgoztak, vannak országok, amelyek megszorításokból dolgoztak. Mi a kettő között voltunk” – idézte fel.
Állítása szerint az államadósság GDP-arányosan csökkent, miközben a reálbérek emelkedtek. Ugyanakkor úgy véli, „az emberek jogosan érezték, hogy nehézségeik voltak, és az infláció megtizedelte a magyarok megélhetését és megtakarításait.” Kóczián Péter felvetésére azt sem tagadta, hogy nem volt szerencsés „repülőrajtról” beszélni, a kommunikáció és a valós helyzet közti különbség pedig hozzájárult a bizalomvesztéshez.
Szerinte a legkomolyabb gond az volt, hogy „lehet, hogy ebben a helyzetben nem a biztonság, a változatlanság és a stabilitás felé kellett volna menni, hanem azt kellett volna mondani, hogy mostantól minden másként lesz.”
A beszélgetés során szó esett még az ukrán háborúról, Donald Trumpról, a „Nyugat lelkéért folyó küzdelemről”, Orbán Viktor örökségéről és a Fidesz jövőjéről is.
Bejelentkezés