Az idei első ÖT első fele a Rogán-ügyről szólt, vagyis arról, hogy az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét. A leköszönő amerikai kormány azt állítja, a lépés  korrupcióban való részvétel miatt történt.

Az intézkedés értelmében Rogán Egyesült Államokban található vagyona, valamint az általa közvetlenül vagy közvetve több mint 50 százalékban tulajdonolt szervezetek vagyonát zárolják.

Mit üzen Washinton Rogán szankcionálásával?

Az ÖT szereplő között szokatlan egyetértés uralkodott a Rogánnal szembeni szankció hátterét illetően. A Rogán-blokk itt indul:

Hont András szerint Rogán szankcionálása üzenet a magyar kormánynak, elsősorban annak szövetségi politikája miatt. A két párt elitjének üzenete szerinte elsősorban a magyar kormány Kínával fenntartott jó viszonyának szól és kifejezett figyelmeztetés a keletre kacsintgató Orbánnak. Az amerikai lépés szerinte kifejezetten decens és barátságos, ugyanakkor határozott figyelmeztetésnek tekinthető, hiszen nem a miniszterelnök gazdasági hátországát (például Mészáros Lőrincet) és nem a magyar diplomácia vezetőjét (Szijjártó Pétert) érinti, viszont a rendszer fontos és szimbolikus figurájára mér csapást. Hont szerint egyébként Trump és Orbán gondolkodásából az következik, hogy Trump simán elengedi egy-egy kellemetlenné váló szövetségese kezét, Orbán Viktor pedig aligha fog lobbizni azért, hogy Rogán Antal lekerüljön a szankciós listáról.

Ceglédi Zoltán ehhez hozzátette: a távozó demokrata adminisztráció kellemetlen tényekkel szembesíti a kifelé az Orbán-kormánnyal barátságosnak mutatkozó jövőbeni Trump-kormányzatot. Az elemző hozzátette: Rogán egy hosszú folyamat révén került a szankciós listára és jogállami keretek között éppen ilyen hosszú procedúra lenne a levétele, ráadásul egy ilyen eljárás során az új adminisztráció azzal is szembesülni lesz kénytelen, hogy Rogán miért került rá a listára.

Konok Péter szerint a demokrata kormányzat a Trump-adminisztrációnak akart feladványt adni Rogán szankcionálásával. Az a hosszadalmas folyamat, amelynek során Rogánt adott esetben leveszik a listáról, nagyon kínos tud lenni – tette hozzá Konok Péter.

Dévényi István arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikaiak választása azért eshetett Rogán Antalra, „mert Orbánnak nem mehettek neki”. Egyetértett ugyanakkor Hont Andrással abban, hogy a lépés üzenete arról szól, hogy az amerikaiak szerint a magyar külpolitikával komoly baj van.

Magyar Péter és az előrehozott választás

A műsor második fele Magyar Péterrel és az előrehozott választással kezdődött. Szóba került Magyar Péter Egyenes beszédbeli interjúja. Ez a rész itt kezdődik:

Konok Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy 2023-24-re az ellenzéki közvéleményben az vált elfogadott állásponttá, hogy a NER-t nem lehet jogállami eszközökkel leváltani. Magyar Péter megjelenésével „megint elkapja az a naiv illúzió az embereket”, hogy a Fidesz választással váltható le. Dévényi István szerint nincs benne a magyar társadalomban az a „fortyogási veszedelem”, amit Magyar Péternek le kellett volna vezetnie.

Ceglédi Zoltán ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter az Egyenes beszédnek adott interjújában képviseleti demokráciának és jogállamnak nevezte Magyarországot, ami – ezt már mi tesszük hozzá – ellentétes az ellenzék elmúlt évekbeli retorikájával. Konok Péter ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyar legfontosabb üzenete ez és nem az előrehozott választás követelése.

Hont András ehhez hozzátette: az ÖT teljes első felét elvitte Rogán Antal szankcióügye, hosszan beszélt minden szereplő a rendszer korruptságáról, miközben a műsor szereplőiről azt terjesztik, hogy „Tóni fizeti” őket, az ATV-ről pedig azt, hogy nem lehet benne kimondani Rogán Antal nevét. Eközben – tette hozzá – Magyar Péter demokratikus jogállamnak nevezi Magyarországot és amennyire lehet, kerüli a Rogán-ügy emlegetését. Mi történne, ha mindez fordítva lenne, és az ÖT-ben neveznék képviseleti demokráciának és jogállamnak a NER-t és kerülnék a Rogán-ügy emlegetését? – tette föl a kérdést.

Hogy a Facebook tényellenőreinek szélnek eresztéséről, hogy vélekednek a műsor szereplői, az ebből a részből derül ki:

A teljes adást itt nézhetik meg: