Venezuela
A tervek szerint idén nyáron Mexikóval és Kanadával közösen labdarúgó világbajnokságot, 2028-ban Los Angeles-ben nyári olimpiát rendez az Amerikai Egyesült Államok. Nem biztos, hogy jó ötlet. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság helyében újragondolnám a dolgokat.
Vajon van-e értelme még küzdenünk a szabadkereskedelem ellen?
Donald Trump éppen egy éve lépett újra hivatalba az Egyesült Államok 47. elnökeként, és igazán nem állíthatjuk, hogy akár csak egy pillanatra is okot adott volna az unalomra vagy a csendes szemlélődésre, legyen szó az amerikai belpolitikáról vagy éppen világpolitikáról – ez a kettő egyébként is mintha ugyanazon érme két oldala volna Trump számára.
Európa és Amerika elhidegülnek – a jog ereje vagy az erő joga számít?
Donald Trump látványos visszatérésével és 2025-ös politikai ténykedésével kinyilvánította azt, amit már sejteni lehetett: Amerika és Európa útjai elválnak egymástól.
Az Ásottshalom első 2026-os adásában az év meglehetősen erős geopolitikai nyitányáról az ÖT egymástól világnézetileg meglehetősen távol álló két szerzője, a baloldali Tóth Csaba Tibor és a konzervatív Csutak Zsolt beszélgetett Hont Andrással.
Itt az új világrend – örülünk?
Teljes konszenzus övezi azt a tételt, hogy a korábbi, „szabályokon alapuló világrendnek”, a liberális világrendnek vége, és ha ez nem lenne elég, az új világrend még az ajtót is ránk rugdossa. A jelenséget nyilvánvalóan szörnyülködéssel szemlélik a liberálisok, a venezuelai puccsot a balosok, a liberalizmus végét örömmel veszik tudomásul a jobboldaliak.
Irán az új Venezuela? Mibe kerülhet egy közel-keleti akció Donald Trumpnak?
Még csak tíz nap telt el az új esztendőből, de mintha máris 2026 második nagy geopolitikai földrengésének morajlását hallanánk.
„Ez nem 1938, ez 1914” – Demkó Attila ijesztő prognózisa 2026-ra
Gavra Gábor eredetileg elsősorban Ukrajnáról és Tajvanról beszélgetett volna Demkó Attilával a Ring friss adásában, ám Donald Trump beleszólt a műsorszerkesztésbe a venezuelai beavatkozással. Azért persze az előbbi két témáról is esett szó.
Schiffer: Orbánék kalmár-külpolitikája nem csak erkölcstelen, de veszélyes is
Az amerikai beavatkozás Venezuelában, a globális progresszív elit válsága, Európa geopolitikai jelentéktelenedése és a magyar választási év radikalizálódó hangulata is szóba került a Közelkép idei első adásában.
Venezuela, a Legújabb Világrend első háborúja
Mivel a jelent sokan kommentálják, inkább nézzünk vissza kicsit a múltba. Vicces dolgokat is fogunk találni, ha meglátjuk, ki mit mondott erről a dőlőfélben lévő rendszerről. A precedensek, illetve előzmények pedig talán segíthetnek orvosolni az aktuálpolitikai csőlátást.
Oroszországnak és Kínának üzent Maduro elfogásával Donald Trump?
Amerika alaposan rárúgta az ajtót az újesztendőre venezuelai akciójával. A beavatkozás lehetséges okairól, hátteréről és következményeiről Vincze Hajnalka, a Philadelphia Foreign Policy Research Institute kül- és védelempolitikai szakértője beszélt a Ring legújabb adásában.
Konok Pétert a hó ejtette rabul, Nicolás Madurót pedig Trump – az ÖT 2026-ban először
Rég nem látott módon kopogott be hozzánk január. Olyan mennyiségű hóval, hogy Konok Péter sem jutott el az év első ÖT-felvételére. Így Vogyerák Anikó most Gavra Gáborral, az ÖT szerkesztőjével, Nagy Attila Tibor elemzővel, valamint Ceglédi Zoltánnal és Hont Andrással beszélte meg a hét híreit.
Schiffer vs. Kohán: Itt a nagy vita Venezueláról és a magyarországi kockázatokról
Megörökítettünk az örökkévalóságnak egy izgalmas vitát, ami a közösségi médiában kezdődött, és most az ÖT oldalán folytatódik.
Az iráni külpolitika mattot kapott a dél-amerikai hídfőállás összeomlása után
Az Irán és Venezuela közötti tengely sosem a klasszikus diplomácia szabályai szerint működött. Ez egy dacszövetség volt, két páriaállam „vérszerződése”.
Maduro elrablása a venezuelai Chávez-kísérlet vége és egy furcsa világrend kezdete
A sztori szinte egy sablonos operett librettója szerint alakult: a nagy vezér úgy érezte, ő a legokosabb nyuszi az erdőben, egyezséget kötött a nagyvadakkal, pozíciója biztos. A nagyvadak viszont már nem tudták csillapítani éhségüket. A felmerülő számos kérdés közül az egyik: Maduro elrablása alatt mégis hol voltak fő védelmezői, a kubaiak és az oroszok?