Mit csináljon az ember, ha újbaloldali zöld, nemzeti radikális vagy épp klasszikus liberális pártot alapítana, és még kritizálná is az új kormányt? Ellenzékiek-e azok a polgármesterek, akik összefeszültek Karácsony Gergellyel a parkolási pénzek miatt? És mit keresett 74 papagájtojás kókuszdiókba rejtve? Ezekre a kérdésekre mind választ kaphatnak a friss Ceglédi-adásból.

Karácsony Gergely a miniszterelnökkel és volt ellenlábasával, Vitézy Dáviddal szelfizik, miközben a kerületek parkolási pénzei hamarosan a fővároshoz folynak be. Ceglédi szerint az igazán érdekes az, hogy az érintett kerületi polgármesterek meglepődtek Karácsony és a kormány megállapodásán. Ceglédi arra is felhívja a figyelmet, hogy ha megvizsgáljuk a Karácsonyt számonkérő polgármestereket – Pikó Andrást, Baranyi Krisztinát, Soproni Tamást, Rózsa Andrást és Niedermüller Pétert –, az derül ki, hogy „nagyon nincs nekik” pártlogó a hátuk mögött. Ceglédi azt kérdezi: kik ezek az emberek? Ellenzékiek? Kormánypártiak? Hol húzódik ez a törésvonal? Majd tüzetesen megvizsgálja, mit kellene tenniük az akár most megalakuló ellenzéki pártoknak.

Ceglédi áttekinti a 2008-as gazdasági világválság óta eltelt időszakot, és részletes tervet vázol fel öt különböző ideológiát képviselő párt számára, felvázolva az öt különböző irányt, amerre egy ellenzéki párt elindulhat.

  • Ilyen lenne például egy „újbaloldali zöld párt”, amely szigorúbb klímatörvényt, országos lakásszigetelési programot és valódi vagyonadót követelhetne.
  • Vagy lehetne „hagyományos szociáldemokrata pártot csinálni”, amely a szakszervezetek erősítésével és a munkavállalói érdekképviselet előtérbe helyezésével kezdhetné meg a munkát.
  • A harmadik irány az „igazi keresztény-konzervatív” párt volna. Ceglédi úgy véli, a Fidesz–KDNP-nek ebbe az irányba kellene elindulnia: a középpontban a családpolitikával, a kontrollált migrációval és az energiapragmatizmussal.
  • A negyedik irányt a nemzeti radikálisok képviselhetnék. Esetükben a hagyományőrzés, a „vendégmunkásmodell felszámolása” és a szuverenitás kerülhetne a középpontba.
  • De lehetne egy „modern, elvszerű, liberális” párt is, amely radikálisan decentralizálná az országot, új jogegyenlőséget alakítana ki, és szekuláris államot képviselne, amely csak nagyon kevés dolgot felügyelne. Ceglédi megfogalmazásában ez a párt azt képviselné, hogy „az állam ne legyen se apa, se pap, se vállalkozó, legyen csak bíró”.

Az adás végén ismét van Zen-rovat is, ezúttal madaras kiadásban. Ceglédi mesél az úszó madárijesztőkről, 74 papagájtojásról és a magyar sikerekkel átitatott 34. Európai Madármegfigyelő Napokról is.