baloldal
Nancy Fraser Budapesten: a baloldali ellenhegemónia ígérete?
A baloskodás nem kevésbé bénítja meg a valódi alternatívák keresését, mint a szélsőjobb: a baloskodó ideológiák követői még el is hiszik, hogy egy jobb, szabadabb és igazságosabb világért munkálkodnak.
Az ifjú Zjuganov kalandjai a szegedi Móra Kollégiumban – avagy hogyan csajozik egy kommunista?
Mi visz rá valakit, hogy a szovjet csapatok kivonulása és Szovjetunió felbomlása után néhány hónappal be akarjon lépni a kommunista pártba?
A szavazófülkébe lépés előtti és utáni magány
Közeledik az idő, amikor néhány másodpercet a szavazófülke magányában töltve fontos döntést hozhatunk közös hazánkról és közös jövőnkről. Ezt a közhelyet a következő hónapokban is gyakran halljuk majd, de talán többet kellene beszélnünk arról a sokkal pusztítóbb magányról, ami a szavazófülkébe lépés előtt és után vár ránk.
A radikális baloldalról és a forradalmi erőszakról
A radikális baloldal viszonya az erőszakkal meglehetősen intim, gyakran nem pusztán „szükséges rossz”-ként tekintenek rá hívei, hanem a felszabadítás eszközeként, a megváltás elemeként, sőt önmagában az erőszakot is morális-esztétikai minőségnek tekintik.
Jámbor András meghatódik magától, és learatja a művelt publikum tapsait
Amit most látunk, az a magyar baloldal totális eltörlése. Így vagy úgy, megalkuvásokkal, opportunizmussal, taktikázással és persze sok munkával építgetett politikai szerepek foszlanak semmivé.
Jobbegyenesre balsiker? Dobrev baloldaliságáról
A DK, bár eddig is „baloldaliként” határozta meg magát, a szó semmiféle történelmi, politikai, társadalmi értelmében nem volt baloldali. Ha valami volt, akkor a nemzetközi szociáldemokrácia afféle bomlásterméke: a „harmadikutas” elképzelések magyarországi adaptációja.
Miért nincs Magyarországon foglaltház?
A lakhatás kérdését ma a szélsőjobb tematizálja sikeresen, pedig az a baloldal meghatározó témája volt az elmúlt másfél évtizedben.