Az ÁsottShalom legfrissebb adásában Hont András szokásához híven az ÖT két munkatársát látja vendégül. Ezúttal Gavra Gábor felelős szerkesztővel, és az Öt.hu állandó szerzőjével, Nefelejcs Gergővel vesézik ki a közel-keleti, illetve a józsefvárosi történéseket.

A felvétel május 20-án, pénteken, az amerikai beavatkozás előtt készült, ám az Izraellel zajló légiháború és a térség puskaporos helyzete így is elég témát nyújt. Gavra Gábor rámutat, hogy a közvélemény figyelme és egy adott helyzet valódi veszélyessége nem mindig állnak egymással arányban. jellemző példaként említette, hogy Ukrajnában a háború egyik legtragikusabb, legvéresebb szakasza zajlik, amelynek borzalmai alig jutnak el hozzánk.  Úgy látja, ez megfigyelhető az izraeli-iráni konfliktus kapcsán is, amely körül néhány nap alatt elcsitult a felfokozott érzelmektől kísért érdeklődés, holott a helyzet továbbra is rendkívül veszélyes.

Gavra szerint Izrael a 2023 októberi brutális Hamász-terror után úgy döntött, hogy szisztematikusan szétveri a közel-keleti „Irán-barát terrortengelyt”, és ebbe a sorba illeszkednek a légitámadások is.

Nefelejcs Gergő arra hívta a figyelmet, hogy Irán ugyan nem tudott ugyanolyan mértékű csapással válaszolni, de úgy tűnik, inkább az izraeli légvédelem kifáradására játszanak. Egyelőre még nem vetették be a komolyabb, modernebb fegyvereiket még nem vetették be.

Hozzátette: „egyáltalán nem garantál”, hogy bejön az az amerikai elképzelés, amely szerint a bunkerromboló bombákkal gyorsan fel lehet számolni az iránti nukleáris kapacitást, és ezzel le is zárul a konfliktus. Az iszlamista állam atomprogramját szerinte közvetlen beavatkozás nélkül nem lehet megállítani, ez viszont „beláthatatlan következményekkel járna”. Irán „sokkal nagyobb és brutálisabb falat, mint Afganisztán, vagy Irak”. Ha mégis sikerülne megbuktatni a rendszert, akkor az országban  „többszörös szektáriánus polgárháború” robbanhat ki, mint Szíriában – mutatott rá.

Szóba került az a sokat vitatott kérdés is, mi köze van Amerikának, vagy általában a világ többi részének ehhez a konfliktushoz. Gavra Gábor szerint ennek megítélése főként azpn múlik, hogy Iránra globális fenyegetésnek, vagy csak Izraelre és a Közel-Keletre veszélyt jelentő tényezőnek tekintjük. Úgy látja, a  Trump-adminisztráció egyértelműen az előbbi véleményen van, de szerinte ez nem vezet szárazföldi beavatkozáshoz, hiszen ezek eddig katasztrofális eredményekkel jártak a Közel-Keleten. Ha az amerikai elnök mégis így dönt, az „élete legnagyobb hibája lesz” – fogalmaz Gavra...