Az ÁsottShalom legfrissebb adásában Hont András szokásához híven az ÖT két munkatársát látja vendégül. Ezúttal Gavra Gábor felelős szerkesztővel, és az Öt.hu állandó szerzőjével, Nefelejcs Gergővel vesézik ki a közel-keleti, illetve a józsefvárosi történéseket.

A felvétel május 20-án, pénteken, az amerikai beavatkozás előtt készült, ám az Izraellel zajló légiháború és a térség puskaporos helyzete így is elég témát nyújt. Gavra Gábor rámutat, hogy a közvélemény figyelme és egy adott helyzet valódi veszélyessége nem mindig állnak egymással arányban. jellemző példaként említette, hogy Ukrajnában a háború egyik legtragikusabb, legvéresebb szakasza zajlik, amelynek borzalmai alig jutnak el hozzánk.  Úgy látja, ez megfigyelhető az izraeli-iráni konfliktus kapcsán is, amely körül néhány nap alatt elcsitult a felfokozott érzelmektől kísért érdeklődés, holott a helyzet továbbra is rendkívül veszélyes.

Gavra szerint Izrael a 2023 októberi brutális Hamász-terror után úgy döntött, hogy szisztematikusan szétveri a közel-keleti „Irán-barát terrortengelyt”, és ebbe a sorba illeszkednek a légitámadások is.

Nefelejcs Gergő arra hívta a figyelmet, hogy Irán ugyan nem tudott ugyanolyan mértékű csapással válaszolni, de úgy tűnik, inkább az izraeli légvédelem kifáradására játszanak. Egyelőre még nem vetették be a komolyabb, modernebb fegyvereiket még nem vetették be.

Hozzátette: „egyáltalán nem garantál”, hogy bejön az az amerikai elképzelés, amely szerint a bunkerromboló bombákkal gyorsan fel lehet számolni az iránti nukleáris kapacitást, és ezzel le is zárul a konfliktus. Az iszlamista állam atomprogramját szerinte közvetlen beavatkozás nélkül nem lehet megállítani, ez viszont „beláthatatlan következményekkel járna”. Irán „sokkal nagyobb és brutálisabb falat, mint Afganisztán, vagy Irak”. Ha mégis sikerülne megbuktatni a rendszert, akkor az országban  „többszörös szektáriánus polgárháború” robbanhat ki, mint Szíriában – mutatott rá.

Szóba került az a sokat vitatott kérdés is, mi köze van Amerikának, vagy általában a világ többi részének ehhez a konfliktushoz. Gavra Gábor szerint ennek megítélése főként azpn múlik, hogy Iránra globális fenyegetésnek, vagy csak Izraelre és a Közel-Keletre veszélyt jelentő tényezőnek tekintjük. Úgy látja, a  Trump-adminisztráció egyértelműen az előbbi véleményen van, de szerinte ez nem vezet szárazföldi beavatkozáshoz, hiszen ezek eddig katasztrofális eredményekkel jártak a Közel-Keleten. Ha az amerikai elnök mégis így dönt, az „élete legnagyobb hibája lesz” – fogalmaz Gavra Gábor.

Nefeljecs Gergő azonban nem ilyen derűlátó. Szerinte lehet, hogy az irániak tényleg az atomfegyver kapujában állnak, de épp ez a támadás lökheti be őket ezen az ajtón. „Mert az amerikai beavatkozások történetét kívülről nézve, nem nyugati szemmel, azt láthatjuk, hogy az az ország nem lett csak lebombázva Amerika által, akinek van atomfegyvere” – mutatott rá.

Gavra Gábor szerint viszont éppen az teszi Trumpot Irán irányában hajthatatlanná, hogy 1994 és 2006 között három egymást követő washingtoni kormányzat „bambán végignézte”, ahogy Észak-Korea atomfegyvert hoz létre. Úgy véli, az elnök ezt semmiképp sem szeretné megismételni Iránnal szemben, gyanúját pedig igazolni látszik, hogy az iszlamista ország a békés felhasználáshoz elegendő 5 százalékos helyett 60 százalékosra dúsítja az uránt. Ugyanakkor hozzátette: az igaz, hogy különböző proxyjainak szétverése után a teheráni rezsimnek nem nagyon lesz más választása, ha meg akarják őrizni a hatalmukat.

Hont András megjegyezte: Afganisztánnal, Irakkal, vagy Líbiával szemben Iránt nem egy bukott állam, a rendszer stabil és „még megkockáztatom azt is, hogy az iráni társadalom egészében még többséget is élvez a támogatottsága”.

Hogyan élnek a Közel-Keleten, amikor épp nem a tévében látjuk őket lázadni, vagy háborúzni? Izrael a Közel-Kelet „utolsó gyarmata?” Aki zsidó származású, az automatikusan Izrael-barát? Hogyan kuszálta össze a bal-és jobboldali frontvonalakat a közel-keleti konfliktus? Lehet-e a nyugati baloldal sztoriját magyarra szinkronizálni? Jámbor András valóban létezik, vagy csak egy illúzió kivetülése? Mit becsül Gavra Gábor Magyar Péterben? Lehet-e bocskaiban képviselni a balos szavazókat?

Kiderül az adásból.