A NER önmagát árulta el? | Balogh Gábor és Nefelejcs Gergő a Ringben

Eltelt két hét a választások óta, a Ring beszélgetőpartnerei Gavra Gábor műsorvezetése mellett többek közt a Fidesz vereségre adott reakciójáról és a formálódó új kormányról beszélgetnek.
 

Gavra Gábor az ÖT egyik szerzőjének gondolatát idézi kezdésnek. Gazics György azt írta, nem azzal ártott a legtöbbet a Fidesznek a Meta, hogy esetleg a hajrában lejjebb csavarta a Fideszes tartalmak elérését, hanem azzal, hogy korábban teret adott a luxizásról szóló posztoknak.

Nefelejcs szerint a gazdagokhoz jár egy előítélet, hogy egyben buták és érdemtelenek is, ráadásul a Fidesz látványos luxizásának az egyre inkább elszegényedő magyar réteg volt a szemlélője. Balogh Gábor hozzáteszi, hogy mindez Orbán „puritán imidzsével” is szemben állt, pedig gondosan építgette az „egyszerű vidéki csávó” képet. Gavra ezután Borbás Marcsit említi, mint NER-kompatibilis médiaszereplőt, aki, emlékeztet minket Nefejelcs, a kormányváltás után el is ment a konkurens YouTube-csatornához interjút adni.

Balogh szerint az, hogy most megjelennek olyan figurák, akik részesei voltak az elmúlt 16 évnek és most pedig felszólalnak a Fidesz ellenében, „indulatterelés”, ráadásul a Fidesz vezetői oldaláról az: ezek az emberek viszik el most a balhét, az emberek rájuk dühösek ahelyett, hogy a Fidesz-vezetőket kérnék számon. Ez szerinte a Fidesz logikáját leplezi le, tehát „ha úgy tetszik, önmagát árulta el” a NER, mert azt látjuk most, hogy nem az a gond, hogy valaki előnyöket élvezett, hanem ha nem volt elég lojális. A lojalitás pedig, jelenti ki Balogh, kontraszelekcióhoz vezetett.

Gavra Gábor ezután egy Lánczi András-cikket hoz be, amiben Lánczi amellett érvel, hogy a baloldal kiesésével az 1989-es rendszerváltás elérte a célját, ahogy Gavra fogalmaz, „győzött az ellenforradalom”. Az elszámoltatás nem történt meg 1989-ben, a baloldal kiesésével viszont 2026-ra megérkezett ez is, mondja Balogh, de a „féloldalas demokrácia sosem jó”, már csak azért is, mert egy teljesen jobboldali parlamenttel bármi politikai hiba nekik lesz felhánytorgatható és „ebből lehet egy nagyon komoly jobboldali összeomlás”.

Az „orbáni deepstate” Gavra szerint 2008 és 2010 között kezdett kiépülni, és úgy látja, párhuzam látszik 2025 és 2026 között, amikor a Tisza körül kezdtek megalakulni dolgok. Nefejelcs kiemeli, hogy nekünk és Kelet-Európának is „sajátságos politikai kapitalizmusa” van, ahol a független szervek is igyekeznek a politikai akarat kedvére tenni, ennek példája az „MTVA dolgozóinak a szeretetnyelve”, amikor megtapsolják az új miniszterelnököt.

De mit ajánl a szavazótábornak a Tisza, teszi fel a nem is olyan költői kérdést Gavra Gábor, és Balogh rögtön be is hozza az ÖT-ös műsorokban és cikkekben sokat emlegetett „reményipar” fogalmát. Nefelejcs tovább is fűzi ezt, úgy emlékszik, ő Vida Kamillától hallotta először ezt a kifejezést, és Ruff Bálint, Vida műsorvezető társa volt ennek a „főmestere”. Szerinte Magyarországon nincsenek hivatalos lobbi-rendszerek, emiatt nem azt kell kritikusan elemezgetni, hogy melyik miniszter miben alkalmatlan, hanem inkább azt, hogy közülük „melyik tőkefrakciónak az embere, melyik érdekeknek a kijárója”. Ő több érdekcsoportot lát, amelyeknek egyelőre közös érdekeik vannak, de későbbi egymásnak feszülésük miatt volatilissá válhat a kormány.

Gavra Gábor szerint lehet, hogy Magyar Péter tényleg jól akar kormányozni. Nem biztos, hogy jó összemosni a szakértelmet és a jót, idézi Nefelejcs Farkas Attila Márton cikkét, mert szerinte a politika lényege az, hogy kinek jó és kinek rossz egy döntés. Ezzel Balogh is egyetért, szerinte hiába jó orvos az egészségügyi miniszter, vagy hiába vezetett céget valaki, nem biztos, hogy jól is fog tudni kormányozni. Akár Kapitány Istvánról, akár Orbán Anitáról van szó, a multinacionális tőkeérdekek jelen vannak, és befolyásolhatják a kormányzati döntéseket, irányokat is, teszi hozzá Nefelejcs Gergő, de említi Lennert Juditot, aki szerinte „olyan technokrata, aki úgy gondolkodik az iskolákról, hogy úgy kéne átalakítani őket, ahogy a gazdaság is működik”.

Tartósan nem lehet egyben tartani a Tisza-szavazókat Balogh szerint, és el kell döntenie a vezetésnek, hogy melyik oldalnak okoznak csalódást. „Széles lett” a NER is, és Nefejelcs szerint a Tisza is az, belefér sokféle politikai vélemény – legalábbis egy ideig – az ernyője alá. De minden oldaltól kompromisszumokat fog megkövetelni, teszi hozzá, az embereknek pedig előbb vannak érdekeik, aztán alakítják mögé az ideológiát. Az viszont felmerül Balogh szerint, hogy ugyan a tiszások rá lettek szoktatva arra, hogy felhevülten követeljenek véres elszámoltatást, valójában Magyar Péter elég visszafogottnak tűnik a kérdés praktikus részét illetően, de egyébként is a jogi lehetőségek számítanak majd. Vajon mennyire üres államkasszát vesz át az új kormány, morfondírozik Nefelejcs Gergő, majd Gavra Gábor emlékeztet arra, hogy lehet tényleg sokkal rosszabb állapotban az állam, mint számítunk rá, hasonlóan 2006-hoz.

De felmerülnek további kérdések is a műsorban. Mi történt a Balatonnal? Mi köze van az abszolút filmszínháznak a Reddithez? Milyen volt és milyen lehet Vitézy szereplése? Mérsékelt-e Magyar Péter? Tulajdonképpen mi a helyzet Hadházyval? Nézzék meg a Ring adását, mindezek kiderülnek a műsorból.