Konok Péter, Kóczián Péter, Boros Tamás és Hont András – valamint a műsorvezető, Vogyerák Anikó – az ÖT legfrissebb adásában többek közt arról beszélgetnek, hogy Magyar Péteré-e az új kormány, milyen törésvonalakat látnak a magyar politikai színtéren, körberajzolják, mi számít politikai közösségnek, és szóba kerül, mi lesz a Fidesszel és marad-e Orbán Viktor.
 


Ez Magyar Péter kormánya, kezdi Kóczián Péter. Szerinte olyan, mintha a 2010 előtti időszakhoz térne vissza a politika, ahol szakmai szervezetekkel egyeztet a magyar kormány, ami egy fontos államműködtetési döntés. Ez NEM Magyar Péter kormánya, száll vele vitába Konok Péter, hanem a NER globalista-nyugatos szárnyáé, ami Magyart használja miniszterelnöknek. „Ennek a kormánynak van Magyar Pétere”, de „a közönség valahol el is várja ezt, ők szeretnének megint egy erős embert”. Azokon a területeken pedig, ahol várható kultúrharc – mint például az oktatás, a szociális tárca és a kultúra –, ott Konok szerint nem úgy tűnik, hogy „a liberális körnek állna a zászló”.

„Nem biztos, hogy mindenki egy erős vezetőt vár”, mondja Boros, szerinte Magyar egyébként is lebontotta a politikus–nép-felosztást, úgy látja, „van egy bizonyos Facebook-nyilvánosság, amely szeretne beleszólni a politikába”, és a nép most magáénak érzi Magyar Pétert. Az influenszereknek pedig bizonyítaniuk kell, teszi hozzá, hogy nem szavazógépek vagy propagandisták voltak, hanem önálló választópolgárok (meg egyébként is hülyék lennének abbahagyni a politizálást, amitől igazán népszerűek lettek). Kétkedve teszi fel a kérdést Kóczián, hogy ez azt jelenti-e, hogy a magyar kormányban a Facebook-értelmiség alkotja a szenátust, Boros pedig Radnai Márkot idézi, aki elmondta, tudatosan figyelték, hogy miket kommentelnek az emberek és mire „gerjed” a nép.

Hont meglepő kijelentést tesz, szerinte a korábban megszólalók mindegyikének igaza van, és nem látta 2024-ben, hogy ez a történet kezdete, egy induló fázis, ahol összeterelik az Orbán-ellenes ellenzéket, és hogy ekkoriban a holdudvar is elkezdett átállni, pedig most ez utóbbiak alakítanak kormányt. Kiemeli, hogy ez a 3 és fél millió Tisza-szavazó „hihetetlenül heterogén”, és muszáj lesz hergelni az embereket a volt garnitúra ellen, mert ez tartja tulajdonképpen egyben a szavazóbázist. Vannak tehát ezek, akik fejeket akarnak a porba hullatni, és azok, akik a cirkusztól is szeretnének megszabadulni.

Boros szerint az látszik, hogy a Fideszben nem akarnak komoly átalakítást, Orbánról pedig nem tudnak lemondani. „Pedig nagy húzás lenne”, dobja be Kóczián, mert ezzel eltüntetnék a „főmumust”, de Hont szerint nem ez a központi probléma, hanem az, hogy a Tisza nem szervezett politikai közösség, ellentétben a Fidesszel. Ők pedig remekül érzik majd magukat ellenzéki szerepben, fűzi tovább Konok Péter a Fidesz jövőjével kapcsolatos gondolatmenetet. Boros szerint az elmúlt 16 év alatt kiépített személyi kultuszra épülő politika jól fog jönni a Tiszának is.

A magyar népnek unikális dolgot sikerült végrehajtania ezen a választáson, mondja Hont András, de olyan képviselőket választottak meg, akikről semmit nem tudnak, virtuálisak, nem megfoghatóak. Egyetértenek a beszélgetők abban, hogy lesznek változások, Konok szerint ez meg is fogalmazódott a Fidesz oldaláról, viszont nem látja, hogy ezek igazán mélyrehatóak lennének. Hont szerint a Fidesznek meg kell újítania magát: alkalmassá kell tenniük magukat a kritikára és az önreflexióra is.

Mi a mazsola a kalácson? Mi az antinómiája a leköszönő Orbán-kormánynak? Türelmes lesz-e az EU az új magyar kormánnyal és elboldogul-e Jeszenszky Zsolt nélkül a Fidesz a jövőben? Ezekre a kérdésekre is ott válasz az ÖT e heti adásában.