Schwab Richárd fitneszguru odáig ment, hogy felvetette, miért nem fizetnek több tb-t az elhízottak. Nagyon meredek ötlet már önmagában is, de sajnos még a szigorú racionalitás szempontjából sem állja meg a helyét. Sajnos, ha a tb-költségeket racionalizálni szeretnénk, az egészséges életmódot élőknek kéne több tb-t fizetniük.
Fizessenek több TB-t az elhízottak?
Schwab Richárd fitneszguru – aki véleményem szerint tudományosan nem bizonyított nézetekre alapozva lett népszerű életmód-tanácsadó – nézeteit már többször kritizáltam. Most azonban a korábbiaknál is meredekebb területre merészkedett. Meglehetősen erős kijelentést tett egy HVG-s beszélgetésben, miszerint a túlsúlyosak tb-költségét növelni kellene, mert ezek az emberek, úgymond, a saját hibájukból válnak beteggé, és ezt a társadalom egészséges fele finanszírozza.
A kijelentés sokakat felháboríthat, és amúgy is nehezen értelmezhető egy szolidaritásra alapozott rendszerben. Nekem azonban egyáltalán nem ez a bajom vele. Engem önmagában nem zavarna, ha azok, akik nagyobb kockázatot és költséget jelentenek a társadalombiztosításnak, többet fizetnének. Ők azonban nem az elhízottak. Ez a kérdés jóval bonyolultabb, mint ahogy azt a celebek látják.
Először is itt van a ma már tényként kezelt megállapítás, hogy az elhízottság önmagában nem kockázati tényező. Az sokkal inkább a fittség hiánya. Egy kövérebb ember is lehet olyan fitt, mint egy soványabb, sőt egy soványabb alkatú ember is lehet rossz fizikai állapotban.
Az utóbbi tíz évben számtalan vizsgálat bizonyította, hogy önmagában nem a túlsúly az egészségügyi problémák alapja. Valószínűleg az elhízottak között több a kevésbé fitt, de ez nem egy olyan tényező, amit egyszerű objektíven a járulékfizetési rendszer alapjává tenni. De még ha el is tekintünk ettől az apró problémától, akkor is vannak további gondok.
Az ötlet azoknak a pénzét akarja, akik amúgy is szegények, nem jó körülmények között élnek, ráadásul az átlagnál hamarabb halnak meg. A statisztika ugyanis azt mutatja világszinten, hogy az elhízottság a jövedelemmel fordítottan arányos. Schwab ötlete a gyakorlatban egyfajta szegényadóvá válna. Ez sokakat önmagában felháboríthat, de én racionális ember vagyok, és ha ez a felvetés tényleg jobb helyzetbe hozná a társadalombiztosítást, akár támogatni is tudnám – ám az elképzelés sajnos teljesen fals. Azoknak kéne több tb-t fizetniük, akik egészséges életmódot folytatnak.
Az egészséges életmód mint a tb-t terhelő tényező
Nagy bátorság olyan kutatást készíteni, amely teljesen racionális alapon azt vizsgálja, hogy milyen életforma olcsóbb a társadalombiztosítás számára. Ez ugyanis Schwab ötletéhez hasonlóan embertelennek hangzik, mintha azt sugallná, nem az emberi élet a legfontosabb, hanem a pénz. Végül is a végső cél az lenne, hogy csökkenjen az emberi szenvedés és több egészséges évet éljünk meg. Persze a másik oldalon az egészségbiztosításnak egyensúlyban kell maradnia, hogy a következő generáció is élvezhesse ezeket az előnyöket, vagyis ne éljük fel a jövőt. Ezért jó, ha tisztában vagyunk az igazsággal, főleg az olyan vélemények tükrében, mint Schwab Richárdé, akinek a felvetése azokat szeretné több járulékkal sújtani, akik jobban megterhelik a költségvetést.
Az erkölcsi aggodalmak ellenére készültek olyan kutatások, amelyek azt vizsgálták, hogy milyen életmód terheli meg a leginkább az egészségbiztosítást. Az eredmények bizonyos értelemben sokkolóak.
Talán nem meglepő, hogy hollandoknak jutott eszébe ez az ötlet, hiszen a holland a világ egyik legracionálisabb nemzete. Hollandia a 2000-es évek elején hatalmas egészségbiztosítási reformot hajtott végre, mert kiszámították, hogy 25 év múlva fenntarthatatlanná válna a biztosítás rendszere. Sok nemzet megdöbbenésére ez elég érv volt arra, hogy a lakosság támogassa a változásokat.
A tanulmány Pieter van Baal közgazdász vezetésével készült, és kimondottan az elhízást és a dohányzást, illetve ezek költségvetésre gyakorolt hatásait vizsgálata. A tanulmány címe: Az elhízás élettartamra vetített egészségügyi költségei: a megelőzés nem gyógyír a növekvő kiadásokra (Lifetime Medical Costs of Obesity: Prevention No Cure for Increasing Health Expenditure – 2008).
Lássuk, mit mondanak a számok!
Az egészséges életmódot folytató, nem dohányzó, normál testsúlyú emberek átlagosan 84 évig éltek. A túlsúlyosak átlagosan 80 évig, míg a dohányosok, átlagosan 77-ig. Ezen talán nem lepődünk meg. Az egészségügyi költségek azonban már nem ilyen egyszerűek. Ezek az egész élettartamra vetítve a következők: az egészséges életmódot folytatók átlagosan 281 000 euró egészségügyi költséget generáltak, az elhízott emberek körülbelül 250 000 eurót, a dohányzók nagyjából 220 000 eurót.
A tanulmány szerint, bár az egészséges emberek éves szinten kevesebb egészségügyi kiadást generálnak, hosszabb életük miatt összességében többe kerülnek az egészségügyi rendszernek, mint az elhízottak vagy a dohányosok. A szerzők természetesen hangsúlyozzák, hogy az egészséges életmód célja nem elsősorban a költségcsökkentés.
De ha Schwab logikáját követjük, és elfogadjuk a guru elveit, azt kell mondanunk, az egészséges életmódot folytatóknak kellene több tb-járulékot fizetniük. Azoknak, akik pedig azt gondolják, hogy koplalással és alkoholmegvonással majd 100 évig élnek, még ennél is többet. Ők ugyanis 84 és 100 éves koruk között óriási pluszterhet jelentenek majd a társadalombiztosításnak. Arról nem is beszélve, hogy életük folyamán is kevesebb adót hoznak a költségvetésnek, mert kevesebbet költenek ételre és főleg a magasabban adóztatott dohánytermékekre és alkoholos italokra.
Az igazi dilemma persze ott van, hogy tudjuk, Schwab ígérete nem valós. Azok, akik normálisan étkeznek – értsd: jó minőségű élelmiszereket vesznek magukhoz – és kulturáltan fogyasztanak bort, nagyobb eséllyel élik meg a száz évet. Ezt bizonyítja Olaszország, Spanyolország, Portugália, Franciaország és Görögország példája, melyek ott vannak a világ legtöbb százévessel rendelkező országai között. Mindemellett komoly borkultúrával rendelkező nemzetekről van szó. Csakhogy a borfogyasztók és a normálisan étkezők nagyobb mértékben járulnak hozzá a gazdasághoz életük folyamán, ahogy erre az Economist nemrég felhívta a figyelmet.
Mindent egybevéve, adódhat itt egy tanulság, amit Schwab követőinek érdemes volna átgondolniuk. Attól, hogy valaki orvosi diplomát szerzett, még nincs igaza minden orvosi és egészséggel kapcsolatos kérdésben. Ha ezt figyelembe vennék, talán jobb lenne az életük – és még az is lehet, hogy tovább élnének.
Borítókép: Illusztráció / fotó: Creative Touch Imaging Ltd / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Bejelentkezés