Érthetetlen, miért van szükség az Európai Unióban a 40%-os kötelező női vállalatvezetői kvóta 2026-ra tervezett bevezetésére. A döntés ideológiailag motivált, piacellenes, zavarosak a hozzáfűzött remények, és erkölcsileg is megkérdőjelezhető. Az EU ráadásul éppen most tűzte ki célként, hogy növeli a versenyképességet és csökkenti a bürokráciát. Legfőképpen pedig fel kéne tenni azt a súlyos erkölcsi kérdést, hogy hány, akarata ellenére gyermektelenül maradt felsővezető nőt, illetve hány meg nem született gyereket eredményez majd az erőltetett női kvóta. Mert az ilyen nők jelentős része akarata ellenére nem válik majd anyává.
Tabutéma
A női egyenjogúság tipikusan az a kérdés, amiről nem lehet őszintén beszélni, még szakértői szinten sem. Amennyiben a Google kereső segítségével szeretne az ember olyan kutatást találni, ami a női gazdasági vezetői kvóták hátrányairól szól, szinte lehetetlen feladattal találja magát szemben. Igazából megjelentetni sem könnyű ilyen tanulmányokat, mert könnyen a kiközösítettek sorsára juthat a szerzőjük. Ellentétben azokkal a kutatókkal, akik sütkéreznek a modernitás fényében, amikor bebizonyítják, hogy azok a vállalatok, amelyeknek nők a vezetői, jobban teljesítenek.
Ennek ellenére születik néhány kutatás, amely meri vállalni a veszélyes feladatot, amit most én is vállalok, amikor a kvóták hátrányairól írok.
A női egyenjogúság erősítése ma a világ nyugati felén már olyan alapvető ügy, mint a levegővétel, amivel nincs is semmi baj. Ha azonban az erőltetett pozitív diszkrimináció gazdasági vetületeit vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy az kimondottan illiberális, piac- és versenyellenes. Annak ellenére, hogy ezek az elvek a magukat liberálisnak mondó politikusok között a legnépszerűbbek.
Érthetetlen, hogy a világ egyik legerősebb gazdasági közösségének vezetői miért vállalnak fel egy ennyire megosztó – és a versenyképességet is befolyásoló – kérdést, amit a világ liberális piacgazdaságaiban is ellentmondásosnak tartanak. Az USA-ban még a Biden-kormányzat alatt sem hoztak ilyen döntést.
Európa több országában vezettek már be hasonló szabályokat, de hogy uniós szinten miért volt most szükség erre, az gyakorlatilag magyarázhatatlan. A törvény rendkívül bonyolult, és mint látni fogjuk, nehezen betartható, növeli a bürokráciát, ráadásul éppen egy olyan időszakban készülnek bevezetni, amikor mindenki az EU versenyképességi problémáiról beszél. Ennek egyik fontos eleme a Draghi-jelentés szerint éppen a túlszabályozás. Végül, de nem utolsósorban, sok nőnek kell akaratlanul feláldoznia anyaságát...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.

Hallgasd meg!