spotify Hallgasd meg!

Orbán Viktor országjárásának miskolci állomásán, a Szent István téren 2026. március 21-én / fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
Amíg Orbán Viktor és a Fidesz nem tud mit kezdeni a Többel, a Mással, addig nem lesz képes valódi határátlépésre a társadalmi térben.

Mulatságos dolog akkor, amikor a Tisza Párt a Fidesz nyakában liheg, vagy éppen vezeti a népszerűségi listát (felmérés kérdése), szembetalálkozni Békés Márton Nemzeti Blokk című könyvével, amelyben a szerző arról ír, hogy Orbán Viktor kormányzati tevékenysége idejére kialakult egy domináns párt és kialakulóban van egy domináns kultúra, amely jobboldali és a Fidesz kormányzása nyomán került meghatározó pozícióba.

Békés a könyvében végig az Egy uralmáról beszél, mint kívánatos célról. E célt megvalósíthatónak is tartja. Ha megvalósul, akkor a jobboldal tematizációja érvényesül Magyarországon mindenütt. Az iskolában, a közbeszédben, a kulturális szimbólumok előállítása és terjesztése során. Más tematizációk is jelen lehetnek, de nem játszanak meghatározó szerepet Magyarország kulturális életében.

A könyv 2022-ben jelent meg, én 2025 nyarán olvastam végig, akkor, amikor a Tisza Párt már egy éve fej-fej mellett haladt a Fidesszel a napi tematizáció kialakításában, a politikai szépségversenyen, a közvélemény-kutatásokban. Akkor már egy éve, egész pontosan 2024 nyarától kezdve eltűnt a Fidesz dominanciája. Az Egyhez képest a Másik is feliratkozott az emberek horizontjára. Azok is tudtak róla, akik továbbra is az Egyben hittek és rendületlenül a Fideszt támogatták.

A Másik megjelenésével az Egy sikere és a diadal, amelyet képviselői éreztek, zárójelbe került. Alternatívája támadt, a vetélytárs megjelenése kritikusai szemében zárójelessé tette az Egy kultuszát.

A domináns kultúra uralja az emberek világképét, meghatározza a kérdéseiket, a gyakorlati életben az Egy kultuszának megdönthetetlenségét bizonyítja nap mint nap. A domináns kultúra harsog, az ehhez képest lényegtelenné vált Más, vagy annak részei, a Mások pedig csak halkan cincognak. Többre nem képesek.

Szerintem a kommunista diktatúra (amelyet én 1990-ig fennállónak tekintek) egyik legfontosabb jellegzetessége az a nyitottság volt, amely konszenzus kialakítására törekedett. Domináns volt a kommunista világnézet, az hétszentség, de perverz módon mindenkit elhívott a kulturális partiba, a kulturális életbe. Legalábbis ezt az érzetet keltette. És éppen ez az érzetkeltés volt az egyik legnagyobb hatású megtévesztő eszköze. Azzal, amit befogadott, adott esetben még futtatott is, azzal azt is elfedte, amely előtt nem nyitotta meg az ajtót.

Aki nem fogadta el...