Színházba járni ugyanazért jó, amiért színházat csinálni: az alkotó sem mindig számíthatja ki, hogy az adott estén hogyan reagál majd a közönség az előadása, és a néző sem tudhatja előre, milyen gondolatokat és érzelmeket vált majd ki belőle, amit lát és hall. A Független Színház az idei Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében több budapesti helyszínen több stand-up-előadást mutatott be, köztük Horváth Kristóf, művésznevén Színész Bob új, Cigyar Magány című estjét. „Idén sarokba állítjuk az áldozatiság narratíváját és kacagni fogunk” – olvashattuk a szervezők honlapján, ahol idézték D. W. Griffith drámaíró-rendezőt is: „A humor forrása nem a boldogság, hanem a fájdalom.” Sejthető volt tehát, hogy ezek a stand-up-komédiák nem egyszerűen csak szórakoztatnak – ha egyszerűen csak szórakoztatnának, azzal sem lenne semmi baj –, de mélyebb húrokat is pengetnek.
Sokan elmondták és leírták már, mi a baj a mai magyar stand-up-előadókkal, meg úgy általában a magyar humorral (bezzeg a Hofi!). A negatívumokat hosszan lehetne sorolni, de ezt a részt most lerövidítem: engem az zavar a leginkább, ha egy humorosnak szánt előadás megreked a böfögős-fingós poénok szintjén, ha megáll a máson való gúnyolódásnál, ha az elfogult napi politikai hírelemzést próbálja humorként eladni, és a közönség erőltetett bevonását sem szeretem – a közönség úgyis bevonódik, ha akar, és ha van hova bevonódni. Majd ő eldönti, ahogy mondani szokás. Szeretem viszont, ha az előadó az őt körbevevő világ néha egészen jelentéktelennek tűnő apróságait figyeli meg, nagyítja fel és forgatja ki, és ha legalább annyi öniróniával dolgozik, mint amennyi iróniával. Azt is illik elmondani ilyenkor, hogy bezzeg az angolszász humor mennyire más, sokkal gátlástalanabbul döntögeti a tabukat, sokkal mélyebbre szúr minden egyes szavával. És amennyi brit vagy amerikai stand-upot hallottam, ez igaznak is tűnik.
Horváth Kristófnak az Eötvös10 Művelődési Házban látható-hallható előadásába nemcsak a közönséget próbálta bevonni, és nemcsak fingós poénokat eresztett el, de volt néhány olyan kifejezetten kellemetlen pillanata is az előadásnak, amikor ezt a kettőt egyszerre kellett átvészelni. Ugyanakkor lehet, hogy ezt most csak azért írom le, hogy írjak valami rosszat is, mert
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.