Hallgasd meg!
Minden időszaknak megvan az irodai zenéje. A Covid sem volt más. A laborban a diákok Radioheadet hallgattak. OK Computer. Újra és újra. Néha tízszer-hússzor is lejátszották ugyanazt a három számot: Exit Music, Let Down, No Surprises. Mindig ebben a sorrendben.
A Let Down beleégett a szívembe, ez volt a korszak összefoglalója.
De lassan eljött a nyár, és ezzel beindult a Covid-dugás. Bárhova néztél vagy éppen nem néztél – a laborok klozetjaiban, az üres irodákban, a lépcsőházakban, az előadótermekben, a műtőkben. Mindenhol.
Nem hivatalos feljegyzés ment körbe a dékáni irodából, hogy hagyjuk békén a diákokat. Van elég bajuk ezzel a világgal. Fiatalság, bolondság. Legyenek fiatalok.
Hív a nagyobbik fiam a kórházi telefonomon. Valami nagy gáz van. Zokog, alig tud két szót kinyögni. Azt mondja, siessek.
Brooklynban lakik. Ott tanít egy kis fekete magániskolában. Jót akar, de ki van borulva, mennyire nem megy az oktatás a Zoomon, és mennyire nem akarnak a fekete gyerekek tanulni. Ég és föld, mint amikor Kínában és Albániában tanított a Peace Corpsban.
De valójában nem ezért hívott. Lerohad a faszom, mondja. Elkaptam valamit. De még csak nem is ez az igazi baj.
Behozom a kórházba. És persze – amire most semmi szükség – a feleségem is betoppan. Követett minket telefonon. Fel van szerelve az új iPhone-ja egy ilyen appal, mindig tudja, hol vagyunk. Nevet is ad a kütyüknek: az em-track Emily, a hen-track Henry, a q-track Quinn, a fasz-track meg én vagyok. Szerencsére csak a gyerekek tudják ez utóbbi jelentését – szerető jóapátok, az öreg fasz.
Egyszerű a kezelés, mondja az orvos, de udvariasságból értesíteni kell az illetőket, akikkel kapcsolata volt.
És itt halálra sápad a fiam. Fuldoklik.
Kiderül, hogy Tinder-függő. Minden este más lány, néha több is.
Nem tudok nemet mondani. Agresszívek a csajok. Brooklyn meg van őrülve. Találkoztam például ezzel a lánnyal tegnap este. Süketnéma. Hozott egy papírcetlit magával. „Az én lakásomon, vagy nálad?” Ennyi volt rajta. Nem tudom a nevét se.
***
Karnika a heti elemzéseket ellenőrzi. Több mint kétszáz városi Covid-minta ment át a gépeken. Panaszkodik. Minden szekvenáló labor teljes kihasználtsággal üzemel. A legtöbb kutatási minta már napok óta várakozik. Mit mondjak a kutatóknak?
Át kell vinni az Amazon-gépekre, amit lehet. Elintézem a srácokkal.
Elbújik egy jó órára a képernyőben, aztán, ahogy szokása, felpattan.
Mi van a fiaddal, kérdezi, láttam, hogy elhúztál a kocsival.
Szerelem.
Szerelem? Ti úgy hívjátok, szerelem? Józsika, ez egy hatalmas város, és egy hatalmas kórház. De…
De? Karnika mindent tud?
Bólogat.
Igen, Karnika mindent tud. És ezt ne felejtsd el. Nem kell az embernek Oxfordba vagy a Harvardra járni, hogy tudja, a kapcsolatok létesítése a siker legfontosabb aspektusa. A kapcsolat teszi az embert. Mindenkit ismerek a kórházban. A nővéreket, a dokkmunkásokat, a röntgentechnikusokat, a diákokat. Mindenkit.
És akkor elönt egy nagyon rossz érzés.
Karnika? Ismered a fiamat? Ugye te is Brooklynban laksz?
Rázza a fejét, van még mondanivalója, és hogy veled is jobb legyen a kapcsolatom, tanultam egy pár szót magyarul.
Tölcsért csinál a kezéből és a fülembe súgja: szopjad, nyaljad, csücsöríts.
Elsápadok.
Nem jól mondom? Nem helyes?
Nagyon helyes.
Akkor mi a baj?
Csücsöríts? Az mit jelent ebben az összefüggésben?
Ősi indiai aktus. A madárka. Csücsörítünk a hímvessző tetejére, és mintha magot szednénk… Demonstrálom.
Felteszem a két kezemet. Próbálom demonstráció nélkül értelmezni a dolgot. De nem enged.
Azt értem, hogy Oxfordban minden angol nagyon prűd, meg sok amerikai is. De te magyar vagy. Ne mondd, hogy ti is féltek az élettől.
Elindul a Zeiss Confocal-sötétkamra felé.
Gyere, át kell lépni ezt a küszöböt. Ebben az aktusban a férfi diktál.
Nincs választásom?
Nincs.
***
Már késő este van, amikor hazavisszük a srácot Brooklynba. Már jobban van, amikor kitesszük. Elnézést kér a nagy hűhóért, megcsókolja az anyját, és felrohan a lépcsőkön.
Hazafelé, Irvington körül megállunk tankolni. Kifelé beállok a parkoló sötét részébe. Elkapom a feleségem helyes kis svéd-szlovák fejét, és a megfelelő helyre nyomom.
Szopjad, nyaljad, csücsöríts!
Elvette a Covid a maradék eszedet, hadakozik. Azonnal letartóztatnak itt. Te teljesen megőrültél.
Meg.
Fuldoklik. A gonoszságod nem ismer határt.
Madárka.
Borítókép: Jelenet a Radiohead Karma Police című dalának videójából / fotó: Youtube
Bejelentkezés