Ma délelőtt még folytatódni látszott Friedrich Merz CDU-elnök, valamint frissen kinevezett kancellár hatalmi krimije, illetve úgy tűnt, súlyosbodni fog Németország hatalmi vákuuma. A II. világháború utáni német történelemben ugyanis még soha nem volt példa arra, hogy egy kancellárjelölt elbukja a Bundestag kancellárválasztásának első fordulóját, mint történt az Merzcel 310 „igen”, 307 „nem” szavazat és három tartózkodás mellett. Ez az eredmény hat szavazattal maradt el a szükséges 316 mandátumos többségtől. A koalíciós pártok, a CDU/CSU és az SPD együttesen 328 képviselői hellyel rendelkeznek a parlamentben, és mindkét frakció teljes létszámmal volt jelen. Ebből egyértelműen levonható volt a következtetés, hogy a koalíciós megállapodás ellenére nem minden képviselő támogatta a leendő kormánypártok közül Friedrich Merz kancellárságát az első körben.

Majd az ezt követő nagy tanácstalanság és a CDU/CSU részéről egy újabb feladott elv után – a Die Linkével együtt szavazták meg ugyanis azt az indítványt, ami arról döntött, hogy a mai napon lehessen ismét szavazni a kancellár személyéről – a Bundestag második nekifutásra 325 képviselő „igen”, 289 „nem” szavazatával, egy tartózkodás mellett kancellárrá választotta a 69 éves politikust.

Az előrehozott választásokig vezető út

Pontosan fél évvel ezelőtt, 2024. november 6-án, Donald Trump második megválasztásának napján bomlott fel a szociáldemokratákból (SPD), a Zöldekből és a szabaddemokratákból (FDP) álló hárompárti kormánykoalíció, miután az FDP miniszterei vezetőjük, Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter Olaf Scholz (SPD) kancellár általi menesztése után maguk is elhagyták a kormányt. Ennek nyomán vörös-zöld kisebbségi kormány maradt Németországban, melynek vezetője 2024. december 16-án be is nyújtotta maga ellen az úgynevezett bizalmi indítványt. A legvalószínűbb forgatókönyvnek megfelelően Scholz ezt elbukta, ami miatt Frank-Walter Steinmeier államfő előrehozott választásokat írt ki idén február 23-ra.

Egy rövid, intenzív és a személyeskedésektől sem mentes választási kampány után a CDU/CSU pártszövetség némileg erősödve, 28,6%-kal futott be az első helyen. A leköszönő kancellárt adó SPD nagyot gyengülve 16,4%-ot ért el és a harmadik helyen végzett. A mandátumok megosztásában ez azt jelenti, hogy a 630 képviselői helyből az Unió-pártok 208-at, a szociáldemokraták pedig 120-at tudhatnak magukénak. A választáson második helyen végző Alternatíva Németországért (AfD) majdnem pontosan megduplázva korábbi...