A kétrészes cikk első része itt olvasható
Mit hozhat a szélirány megváltozása a magyar sportban, a hivatásos futballban? Ahogy most kinéz, például felülvizsgálhatják a közmédia által a futballmérkőzések közvetítésért fizetett televíziós jogdíjak összegét. Lehet az is, hogy az állami vállalatoknak hirtelen más reklámköltési prioritásaik lesznek, ami nem feltétlenül a hivatásos labdarúgás. A kereskedelmi szponzoroknak is eszébe juthat auditálni, pontosan mennyire is éri meg nekik mondjuk egy húszezres város, vagy annál kisebb település csapatának márkaképével azonosítani a vállalatét és/vagy a termékükét.
Ez utóbbi főleg a nagycsapatok esetében lehet releváns, mivel a kisebbek környezetében gyakorlatilag ma sincsenek valódi reklámozók. „Talán mi működünk igazán piaci alapon a magyar NB I-ben, mert nincs komoly szponzorunk.” – nyilatkozta ez év márciusában az index.hu-nak Haraszti Zsolt, a Paks FC-t működtető kft ügyvezető igazgatója. De érdemes George Hemingway, a Honvéd FC-t működtető társaság korábbi tulajdonosának 2017-es mondatait is felidézni: „Elmondtam már sokszor, hogy Magyarországon üzleti szponzoráció nincs, ami van az nem üzleti szponzoráció. Ezért ebben mi nem tudunk részt venni sajnos. (…) Nem tudom, hogy hozzánk miért nem irányít senki szponzort, ezt azoktól kellene megkérdezni, akik irányítanak, én nem vagyok köztük.” Ajánlott olvasmányok ezek, látleletek.
Ha így is lesz, egy-két évig csökkentett üzemmódban, de elketyeg a rendszer, mivel az elmúlt években feltőkésítették a hivatásos magyar labdarúgást. Hosszú távon sem egyszerű a sporttámogatások leépítése, óvatos vagyok az olyan típusú politikusi kijelentésekkel, mint például „szociális tűzifa lesz a stadionból, ha hatalomra kerülünk”. Ennél azért jóval erősebb a sport, a labdarúgás társadalmi érdekérvényesítő ereje.
Az amerikai sportligák sikerének kulcsa a csapatok összehangolt cselekvése. Az európai sport azonban párhuzamosan több nyílt versenyrendszert működtet (hazai bajnokság, hazai kupa, nemzetközi klub és válogatott versenyrendszerek), ami lehetőséget teremt a csapatok számára, hogy ne csak a nemzeti liga közös érdekét nézzék. Adott esetben jobban járhatnak, ha „dezertálnak” a ligából, és egyedi stratégiát követnek – akár a többi csapat kárára.
Egyedi klubstratégiák
A 2020-as évek magyar futballjának talán leginkább vágyott stratégiája az, amit Szabados Gábor sportgazdász sikerkör-stratégiának nevez. Ez az utóbbi években különösen felértékelődött, hiszen nemcsak a hazai bajnokságban elért helyezés díjazása, de különösen az UEFA versenyrendszereiben megszerezhető pénzdíjak...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.

Hallgasd meg!