Justitia megerőszakolása Szerbiában: állami megszállás alatt az ügyészségek és a bíróságok?
Az elmúlt hónapokban Szerbiában az igazságszolgáltatás nemcsak ádáz politikai küzdelmek központi terepévé, hanem túlzás nélkül amolyan politikai vérfürdővé vált.
A rezsim ezt azzal indokolja, hogy szerinte továbbra is zömében az előző, demokrata párti rendszerhez köthető káderek állnak a jogi intézmények élén, akik „a tiltakozó egyetemisták és polgárok szekerét tolják, s ennélfogva aláássák az alkotmányos rendet és az állami érdekek ellen tevékenykednek”. Ezért kell tőlük megszabadulni.
Az ellenzék szerint ugyanakkor a beharangozott „amorf reformok” az igazságszolgáltatás függetlenségének teljes felszámolásához és az önkényuralom megerősítéséhez vezetnek.
A rezsim cafatokra szaggatta a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészséget?
Az elmúlt időszakban a politikailag is rendkívül sikamlós talajra lépő különleges ügyészség révén több botrányos ügy került előtérbe, ami enyhén szólva nem hagyta közömbösen a hatalmi pártot.
Ilyen volt az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása utáni vizsgálat, amely során pár miniszter és egyéb magas rangú állami tisztségviselő csuklóján kattant (ideiglenesen) a bilincs. Felmerült ugyanis a pályaudvar körüli beruházási anomáliák és émelyítően korrupciószagú ügyletek gyanújának kérdése, ami közvetve vagy közvetlenül kötődhet a tizenhat emberi életet követelő tragédiához.
Újabban pedig az egykori vezérkari épület fejlesztési projektjéhez kapcsolódó rendellenességek, potenciális okirat-hamisítások birizgálják a közvéleményt. Ez esetben is az egyik miniszterre terelődött gyanú. A továbbiakban részletesebben foglalkozunk majd ezzel a szövevényes üggyel.
Ugyancsak a különleges ügyészségnek köszönhetően robbant ki a rezsimhez közeli személyek által működtetett gigászi „narkófarm” körüli skandalum.
A hatalom válasza persze nem a vizsgálatok elősegítése volt, hanem az ügyészség működési kereteinek szűkítése. A jogászok egy része szerint a cél az, hogy a különleges ügyészség mozgástere csökkenjen, és ne tudjon autonóm módon eljárni a politikailag érzékeny ügyekben.
Lojális seriffeknek kedvező reform
Az igazságszolgáltatási rendszer átalakításának egyik legvitatottabb eleme az ellenzék és a szakma által „Mrdić-törvényekként” emlegetett jogszabálycsomag. A névadó Uglješa Mrdić, a Szerb Haladó Párt parlamenti képviselője, aki az „igazságügyi reform” leghangosabb szószólója lett.
Az általa kezdeményezett jogszabályok, illetve a meglévő törvények alapos módosításának lényege röviden az, hogy
A hivatalos indoklás szerint a cél a „szakmai felelősség növelése” és az „elszámoltathatóság biztosítása”. A kritikusok szerint azonban az új jogszabályok csak arra alkalmasak, hogy a rezsim számára „irritáló” ügyészek és bírák pályája megtörjön, ezzel párhuzamosan pedig a lojális seriffek karrierje felgyorsuljon.
Mrdić kissé karikatúraszerű személye enyhén groteszk politikai jelenséggé vált, amikor éhségsztrájkot hirdetett, mert nem tudta elviselni, hogy a volt rendszer (valójában semmiről sem döntő) körei „akadályozzák a reformokat”.
A lépést sokan mesterkélt performansznak tekintették, amely inkább a politikai nyomásgyakorlás eszköze volt, mint valódi tiltakozás. Ez a sajátos presszió azonban – bármennyire is abszurdnak tűnt – végül sikerrel járt.
A törvénycsomagról a köztársasági parlament sürgősségi eljárásban tárgyalt, majd a módosításokat el is fogadták, mivel (a Vajdasági Magyar Szövetséget is magában foglaló) kormánykoalíció abszolút többséggel rendelkezik.
„Ez az első lépés az elrabolt igazságszolgáltatás szerb államnak és népnek történő visszaszármaztatásához vezető úton, hogy többé ne az elidegenedett hatalmi központok és a külföldi erők irányítása alatt álló tényezők vezéreljék” – üzente Mrdić a parlamenti felszólalásában.
A vita ezzel gyakorlatilag az igazságszolgáltatás területéről szinte teljesen áttevődött a napi politika színterére.
Vučić aláírt valamit, amit el sem olvasott?
Az ellenzék szerint a cél a Szerb Haladó Párt több magas rangú kádere ellen eljárást folytató Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség elfojtása.
Az erre irányuló törvénycsomag elfogadását követően az Európai Unió tisztségviselői is élesen reagáltak. Brüsszel fő üzenete a szerb hatóságok felé az volt, hogy haladéktalanul vizsgálják felül az elfogadott jogszabályokat, amelyeket „jelentős megtorpanásnak” minősítettek Szerbia EU-csatlakozási útján.
„Ez komoly visszalépés, mivel a módosításokat rendkívül gyors és átláthatatlan eljárásban, mindenféle egyeztetés nélkül fogadták el” – jelentette ki Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa.
A brüsszeli kritikák ellenére Aleksandar Vučić aláírta a jogszabályokat, amelyek máris hatályba léptek. Az EU bírálataira reagálva Vučić azt mondta, hogy a törvényeket nem is olvasta el, csak kikérte a szakértők véleményét.
Online cenzúra készül?
A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség közleménye szerint a szóban forgó jogszabályok elfogadása „rendkívül súlyos és messzemenő következményekkel járhat az igazságügyi rendszer teljes működésére nézve”.
Az ügyészek úgy vélik, „a legösszetettebb és legérzékenyebb büntetőeljárások teljes blokkolására kerülhet sor, aminek persze leginkább a vádlottak örülnek majd”.
A Mrdić-féle törvényekhez benyújtott (és a parlament által lelkesen elfogadott) egyik módosító indítványában az áll, hogy azoknak az ügyészeknek az ideiglenes kirendelése, akiket más ügyészségekről helyeztek át, a közvádlóságról szóló törvény módosításának hatálybalépésétől számított 30 napon belül szűnik meg.
Katarina Golubović, az Emberi Jogi Bizottság munkatársa a BBC-nek adott interjúban kiemelte: „Köztudott, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségben más ügyészségekről kirendelt ügyészek dolgoztak, elsősorban azért, mert nem jártak sikerrel a közvádlók kinevezésére irányuló eljárások. A Mrdić-féle törvények elfogadása után a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség 50 százalékos kapacitással működik majd. Ez tehát azt is jelenti, hogy a Szerb Haladó Párt tisztségviselői ellen indított kulcsfontosságú ügyek drasztikusan lelassulnak, illetve átcsoportosításra kerülnek”.
A törvénymódosítások azt is előírják, hogy a Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Ügyészség a Közvádlóság keretében működő osztállyá alakul át, ami a rezsim általi kíméletlen bekebelezést jelenti. A Közvádlóság élén ugyanis Vučić egyik leghűségesebb kádere, Nenad Stefanović áll.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy az esetleges korlátozások meddig terjednek majd, de közismert, hogy a szerb elnököt például rettentően ingerlik az X-en megjelenő bíráló bejegyzések és kommentek. Egyes, az IP-címek által felkutatott szókimondó „tasztatúrahuszárok” ellen eljárás indult, sőt, rosszabb esetben bekasztlizás is előfordult Vučić „lelki nyugalmának felborítása” miatt.
Mely bírósági ügyek elaltatásához vezethet a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség „torkon ragadása”?
A hatalmat roppant módon frusztráló új bírósági eljárás főhőse Nikola Selaković kulturális miniszter.
Az ellene felhozott vád: hivatali visszaélés és okirathamisítás a Vezérkar épületegyüttese védettségének megszüntetése kapcsán.
A NATO 1999-es bombázásában megrongálódott komplexumot a szerb állam korábban műemlékvédelem alá helyezte. A rom így egyszerre vált a „háborús emlékezet, az állami kontinuitás és az építészeti örökség szimbólumává”.
A történet akkor kapott nemzetközi dimenziót, amikor felmerült: a helyszínen Donald Trump veje, Jared Kushner luxusszálloda-komplexumot építene.
A politikai logika nem volt különösebben bonyolult. Aleksandar Vučić elnök számára egy ilyen beruházás nem csupán gazdasági, hanem külpolitikai üzenetet is hordozott volna. Egy Trump-közeli családtag által jegyzett projekt a szerb vezetés reményei szerint Washingtonban is „politikai goodwillt” teremthetett volna.
Nikola Selaković és társai gondoskodtak a Vezérkar műemlékvédelmi státuszának törléséről. Lehet, hogy nem egészen törvényes módon.
Az ellenzék és a feltörőben lévő egyetemista mozgalom hevesen tiltakozott Vučićék szándéka ellen. Közben az ügyészség vádat emelt a kulturális miniszter ellen.
Mindez arra késztette Jared Kushnert, hogy lemondjon a szóban forgó projektről. A szerb elnöknek tehát nem sikerült bevágódnia Trumpnál.
A „vezérkari rom” védettségének eldöntéséhez szükséges dokumentumot a műemlékvédelmi intézet igazgatója írta alá, vagyis manipulálta a folyamatot – a gyanú szerint hamisítás révén. Őt letartóztatták, az ügy pedig Selakovićig vezetett, aki a gyanú szerint szintén hamisított.
Amikor a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség eljárást indított Selaković ellen, a válasz sem maradt el. Aleksandar Vučić közölte: ha a minisztert elítélik, elnöki kegyelemben részesíti őt. Most, hogy a rezsim jóformán maga alá gyűrte az ügyészségét, arra aligha lesz szükség.
A per tehát nemcsak egy miniszterről szól, hanem arról is, mi maradt a jogállamból Szerbiában, miután egyetlen kormánydöntéssel még a kulturális örökség is eltörölhető.
Gigantikus „gandzsa-gazdaságok” Szerbiában
Ha pedig korábban egy több hektáros, állami kapcsolatokkal sűrűn átszőtt „biofarmról” derül ki, hogy valójában az egyik legnagyobb európai kannabisz-ültetvény működött ott – akkor már nem pusztán bűnügyről beszélünk, hanem rendszerszintű kérdésről.
2019 novemberében a szerb rendőrség – a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség irányításával – rajtaütött a szerémségi Ópázova melletti Jovanjica nevű mezőgazdasági birtok tulajdonosán. Ezen a helyen hivatalosan biozöldségeket termesztettek. A hatóságok azonban mintegy 1,6 tonna feldolgozott marihuánát, valamint több tízezer tő kannabiszt találtak a fóliasátrakban.
A birtok tulajdonosa, Predrag Koluvija azonnal őrizetbe került. Az ügy jelentősége azonban nem a lefoglalt mennyiségben, hanem a kapcsolati hálóban rejlett.
Koluvija telefonjából – a vádirat szerint – számos magas rangú állami tisztségviselővel folytatott beszélgetés került elő.
A nyomozás során több rendőrt és titkosszolgálati tisztet is meggyanúsítottak, akik a vád szerint fedezetet biztosíthattak a birtok működéséhez.
Az ügy politikai dimenziója akkor vált igazán terebélyessé, amikor az ellenzék felvetette a kérdést: hogyan működhetett éveken át egy ilyen hatalmas méretű drogültetvény?
Nebojša Stefanović akkori belügyminiszter tagadta az érintettséget, és politikai támadásnak minősítette az ügyet.
Akkori védelmi miniszterként – majd később a titkosszolgálat főnökeként – felmerült Aleksandar Vulin neve is a közbeszédben, bár közvetlen büntetőjogi felelősséget vele szemben nem állapítottak meg. A politikai felelősség kérdése azonban sohasem zárult le megnyugtatóan.
A Vulint megörökítő egyik legismertebb fotó pont Jovanjicán készült, amelyen látható, ahogy „a bioparadicsom körül kertészkedik”.
Aleksandar Vučić szerb elnök a nyilvánosság előtt következetesen azt hangsúlyozta, hogy az állam éppen azzal bizonyította erejét, hogy leleplezte az ültetvényt. Az ellenzék szerint viszont inkább az derült ki, hogy az állam támogatásával működött Európa legnagyobb drogfarmja.
Nos, Predrag Koluvija, a Jovanjica „gandzsagazdásza” szabadlábon van. Vele ellentétben a nyomozásban részt vevő és a drogfarmot leleplező rendőrtisztek, név szerint Darko Đorđević, Bojan Vasilevski és Slobodan Milenković ellen vizsgálat, fegyelmi eljárás, illetve médiakampány indult. Egyeseket lehallgatási botrányba próbáltak belekeverni, másokat politikai kötődéssel vádoltak.
A Jovanjica-ügy nem zárult le, de a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség elsorvasztása után nem valószínű, hogy a csigaritmusban haladó per valaha is lendületet vesz.
Hasonlóképpen jósolható meg a legújabb narkóbotrány sorsa.
Egy hónappal ezelőtt a rendőrség a közép-szerbiai Kruševac melletti Konjuh faluban öt tonna marihuánát foglalt le.
Két drogkereskedőt tartóztattak le, egyikük a Szerb Haladó Párt tanácsnoka és Bratislav Gašić mostani védelmi miniszter közeli barátja.
A marihuánát Észak-Macedóniából csempészték Szerbiába.
Az akciót vezető, a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségen dolgozó ügyész, Irena Bjeloš az igazságügyi törvények módosítása után már nem folytathatja munkáját ennél az ügyészségnél.
Ugyanúgy közölték a kábítószer-ellenes osztály két vezető nyomozójával, Raša Popovićtyal és Nikola Đokovićtyal is, hogy leváltják őket.
Kövesiről álmodnak
A rezsim jogszabálycsomagja heves reakciókat és felháborodást váltott ki. A Szerbiai Ügyvédi Kamara tiltakozásokat szervezett, több helyen munkabeszüntetésre került sor. Az ügyészek nyilvánosan bírálják a tervezett változtatásokat, arra figyelmeztetve, hogy azok sértik az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A kormány ezzel szemben továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a reform összhangban áll az európai normákkal és az alkotmánymódosítási folyamattal.
A szerb ellenzék, főleg a Szabadság és Igazságosság Pártja gyakran emlegeti Laura Codruța Kövesi román ügyésznő példáját, aki a román korrupcióellenes ügyészség élén magas rangú politikusokat állított a bíróság elé. Szerintük Szerbiában is ez lenne a megoldás.
Minden jelentősebb intézmény a hatalom satujában préselődik.
Borítókép: Aleksandar Vučić 2026. február 15-én Belgrádban / fotó: STRINGER / ANADOLU / Anadolu via AFP
Bejelentkezés