Nicolás Maduro ellen ugyan ítélet még nem született – a bírósági tárgyalása valószínűleg márciusban folytatódhat –, egyelőre azonban biztos, hogy Venezuela elnöke rácsok mögött marad egy brooklyni börtönben. De hogy Donald Trump amerikai elnök ezzel a lépésével egy új világkorszakot nyitott-e meg, azt nem mi fogjuk eldönteni. Mi csak megörökítünk az örökkévalóságnak egy izgalmas és logikai érveken alapuló vitát, ami a közösségi médiában kezdődött, és most az ÖT oldalán folytatódik.
Akik válaszolnak:
Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, aki szerint hiba lenne Donald Trumpot bolondnak nézni. Épp ellenkezőleg: az amerikai elnök nagyon is racionálisan cselekszik, amikor emberi jogi máz nélkül, nyíltan a Monroe-elvhez és a nyers erőhöz nyúl vissza. Ugyanakkor Washington ezzel egy hazánkra nézve is veszélyes precedenst teremtett.
Kohán Mátyás, a Mandiner külpolitikai újságírója, rovatvezető-helyettese, aki szerint naivitás lenne azt hinni, hogy az amerikai elnököt a venezuelai nép iránti aggodalom vezérelte. A „felszabadítás” valójában üzleti számítás és egy szerencsés történelmi véletlen találkozása.
A sas leszállt Venezuelában (is)
Schiffer András szerint évek óta zajlik az unipoláris status quo helyébe lépő multipoláris világrend kialakulása, és a Trump-féle Amerika ehhez igazodott. Fölhagytak a globális nagytőkés érdekek által vezérelt progresszív kormányzatok „demokráciaexportjával”. Ehelyett Trump a multipoláris világrend jegyében visszatér a Monroe-elvhez: az amerikai kontinenst akarja teljes egészében – Grönlandtól a Tűzföldig – az ellenőrzése alá vonni. Úgy látja, hogy ebbe a stratégiába illeszkedik Venezuela „gyarmatosítása” és a természeti erőforrások lenyúlása is. Schiffer András szerint az amerikai elnök „nem is nagyon sokat szöszmötölt ezen”.
– fogalmazott.
Trumpot sokan szeretik bolondként beállítani, miközben nagyon is racionálisan megy végig a maga stratégiáján. Nem véletlen, hogy a beiktatása utáni napokban Grönlandot, Panamát és Kanadát emlegette. Ez világos jelzés volt azoknak is, akik csak vigyorogtak rajta: ő az Amerikai Egyesült Államok terrénumát akarja bebiztosítani. Ez a Make America Great Again stratégiája, ami semmivel nem kevésbé imperialista, mint amit az elődei folytattak.
Hogy miért szálltak le a Delta Force kommandósai Caracasban? Kohán Mátyás szerint két párhuzamos szál futott itt össze, amelyek között nincs közvetlen ok-okozati összefüggés: az egyik az amerikai elnök geopolitikai és belpolitikai érdekeinek „konglomerátuma”, a másik pedig a venezuelai valóság.
Kohán szerint Trump motivációi világosak és pragmatikusak. Egyrészt ott a pénz: Venezuelában komoly amerikai kitettség ragadt benn, gondoljunk csak a kártérítés nélkül államosított olajipari infrastruktúrára. Másrészt ott a geopolitika: a Monroe-doktrína szellemében Washington egyszerűen nem tűr meg orosz és kínai befolyást a saját „hátsó udvarában”. Harmadrészt pedig Venezuela a drogkereskedelem és az illegális migráció egyik motorja volt, így egy kifejezetten káros szereplő a régióban.
– húzta alá a Mandiner újságírója.
Szerinte nem szabad megfeledkezzünk a személyes ambíciókról sem. Az Egyesült Államoknak most olyan külügyminisztere van Marco Rubio személyében, akinek a rezsimváltás gyakorlatilag a személyes keresztes hadjárata is lehet.
Itt sem voltak tömegpusztító fegyverek
Schiffer András úgy fogalmazott, Maduro amerikai elfogására akkor fog pozitívan tekinteni, „ha végre megtalálják azokat a vegyi fegyvereket, amiket Szaddam Husszein rejtegetett”.
– fakadt ki.
Végül a gazdasági helyzet kapcsán megjegyezte, bár a madurói Venezuela valóban katasztrofális állapotban van, ez nem pusztán az elnök tehetségtelensége, hanem a Washington által évtizedek óta folytatott gazdasági blokád eredménye is. Schiffer András ezzel a hazai helyzettel való párhuzamra utalt.
A beavatkozás sikeréhez tényleg kellett a másik oldal gyengesége is – vélekedett Kohán Mátyás. A Chávez–Maduro-rezsim ugyanis nem külső támadás, hanem a belső gazdasági összeomlás miatt vált ilyen látványosan sebezhetővé. Kohán Mátyás rámutatott, egy olajrezsim csak akkor működőképes, ha van önfegyelme. Ha a magas olajárak idején tartalékolnak egy stabilizációs alapba, akkor a nehezebb időkben is fenntartható a jólét. Venezuelában nem ez történt. A baloldal által sokszor ünnepelt Hugo Chávez a magas olajárak idején „ész nélkül kiköltekezett”, és amikor halálával egy időben az árak zuhanni kezdtek, az utódja idején „jött a pénznyomtatás, a valuta totális szétverése, ezt követte egy brutális nyomor, a közbiztonsági probléma és egy bukott állam.”
– magyarázta az újságíró.
Hiszen a legutóbbi választásokon – amit az ellenzék párhuzamos szavazatszámlálása és a jegyzőkönyvek 85 százaléka is igazolt – Maduro valójában csúfosan megbukott, alig 30 százalékot szerzett az általa hazudott 54 százalékkal szemben. A venezuelaiak már megpróbáltak demokratikus úton szabadulni az elnöküktől, csak nem sikerült nekik. Most az amerikai egyszerűen „érvényt szereztek” ennek az akaratnak.
Magyarországon is lesznek választások, jöhetnek a helikopterek is?!
Lássunk világosan – figyelmeztetett Schiffer András –, ezek imperialista rezsimek. Nem az a céljuk, hogy valahol jobbá tegyék az életet, hanem az, hogy a saját tőkeérdekeik elől lebontsák az akadályokat.
Schiffer András szerint nem szabad „megenni azokat a szirupos történeteket”, amik Irak, Líbia vagy éppen Magyarország demokratizálásáról szólnak. A venezuelai választások elcsalásával kapcsolatban is óvatosságra int, rámutatva egy veszélyes precedensre, ami minket is érinthet.
– mondta.
„Amikor az Európai Unió blokkol Magyarországnak járó fejlesztési forrásokat, az véletlenül nem ugyanaz a soft power nyomásgyakorlás, amivel Venezuelát vagy korábban Argentínát próbálták gazdaságilag megnyomorítani?” – tette fel a kérdést.
Könnyebb, ha te vagy a rendőr
A Mandiner újságírója szerint ideje leszámolnunk az illúziókkal. A nemzetközi jog ugyanis nem fizikai korlát, nem egy betonfal, ami megállítja a tankokat vagy a kommandósokat. Sokkal inkább hasonlít egy közlekedési záróvonalra.
Kockázatos átlépni? Hogyne. De nem teszi lehetetlenné a manővert.
– mutatott egy plasztikus példát.
Ezzel szemben egy kisebb ország számára a záróvonal átlépése továbbra is súlyos következményekkel, büntetéssel járhat. Igazságos ez? Aligha – vélekedett. De Kohán Mátyás szerint a világ sosem az igazságosságról volt híres. A nemzetközi jog létezik, a hatása nem nulla, de önmagában képtelen megfékezni a „nagyhatalmi birodalmi ösztönöket”.
A nemzetközi jog viszont nem most halt meg, amikor a Delta Force leszállt Caracasban. Schiffer András szerint ez a devalválódás régóta tart. Akkor kezdődött, amikor a globális intézményeket a „progresszív hálózatok” és a techmilliárdosok privatizálták.
„A nemzetközi jog az erősek joga” – szögezte le a volt képviselő, aki szerint ezt a leckét az elmúlt években már kénytelenek voltunk megtanulni. Bár most sokan a Trump-támogatók szemére vetik, hogy félreteszik a jogi aggályokat, Schiffer András szerint érdemes mélyebbre ásni az okokat illetően.
Nem lehet – teszi fel az újabb költői kérdést –, hogy a nemzetközi jogi rezsim már sokkal korábban meggyengült? Például akkor, amikor olyan intézményeket, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a „Bill Gates-féle multimilliárdosok egyszerűen zsebre vágtak”?
„A Covid alatt kiderült, hogy a WHO-t néhány multimilliárdos tartja ki. Nem lehet, hogy ez gyengítette meg a nemzetközi jogrendet, és Trump valójában ebben a helyzetben lubickol?” – magyarázta. A „gittegyletként” működő Európa Tanácsot meglátása szerint már régen bekebelezte a progresszív hálózat. Úgy látja, hogy mára sem az EBESZ, sem az Európa Tanács apparátusára nincs valódi befolyása a tagállamoknak. A rendszer tehát már azelőtt erodálódott, hogy Trump visszatért volna a színpadra.
A világ mindig is igazságtalan volt
Kohán Mátyás is úgy látja, hogy a magyaroknak valóban érdemes átértelmezniük a joghoz való viszonyukat. Leíró jelleggel kell tudomásul venni, hogy amit nagyoknak szabad, nekünk nem. Ettől még – teszi hozzá a szakértő – „lehet támogatni, lehet benne hinni, én ezt tanácsolnám is”.
Hogy mennyire képlékeny és érdekvezérelt ez a rendszer, arra Kohán Mátyás egy „zárójeles” példát hozott: Tajvant. Itt ugyanis a helyzet pont fordított. A nemzetközi jog betűje szerint – az „egy Kína” elv alapján, amit a világ legtöbb országa, ha vonakodva is, de elfogad – Pekingnek igaza van.
– mondta, majd azért hozzátette: mégis, geopolitikai és globális megfontolásból a Nyugat mindent megtesz, hogy ez ne történjen meg.
A szakértő szerint érthető az az érv, hogy a venezuelai beavatkozás egy új korszak kezdete, de valójában ez a régi világrend menetrendszerű fellángolása. Igaz, hogy most egy olyan elnök ül a Fehér Házban, akinek a döntéseiben a nemzetközi jog „még sokkal kisebb szerepet játszik”, mint az elődeinél, de például „a panamai puccs vagy a nicaraguai háború is mind olyan események, amik rámutatnak arra, hogy a nagyhatalmak időnként áthágják a nemzetközi jogot. Ez nem új korszak, a világ mindig is így működött.”
Mit tehetnek a magyarok?
Kinek áll jól a kioktató stílus? Schiffer András szerint a magyaroknak biztosan nem. Történelmünk során épp elégszer voltunk elszenvedői a nagyhatalmi arroganciának, már csak ezért is jó okunk van a mértéktartásra – figyelmeztetett a volt képviselő. Semmi sem indokolja, hogy azzal a „gyarmattartói mentalitással” viszonyuljunk más országokhoz, ahogyan egyébként hozzánk szoktak viszonyulni Nyugat-Európából, legyen szó Skandináviáról, Nagy-Britanniáról vagy Hollandiáról.
– emelte ki.
Schiffer András szerint a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha azt hisszük, biztonságban vagyunk. A szabályok átírása ugyanis ránk is visszaüthet. Tudomásul kell venni, amit most Venezuelával meg lehet tenni, „azt bármikor meg lehet tenni Magyarországgal is, hogyha éppen úgy fordul a tündérszerencse”.
Leszögezte, Venezuela a venezuelaiaké, és nem Budapestről kell megítélni egy dél-amerikai társadalom belső mozgásait. „Ugyanilyen öntudattal szoktuk kikérni magunknak, amikor kívülről akarják nekünk megmondani, milyen irányba haladjon hazánk” – érvelt a korábbi politikus.
– magyarázta Kohán Mátyás.
A kérdés szerinte tehát nem is az, hogy kinek van igaza, hanem hogy „kell-e egyáltalán annyira jelentősnek lennie ennek a diskurzusnak, amekkorára ez Magyarországon fújódott”. Ha pedig mégis beszélünk róla, akkor a tanulság ennyi: a nagyhatalmak azt teszik, amit tudnak, a kisállamok pedig azt, amit lehet.
Schiffer András Stop amerikai agresszió! címmel tüntetést szervezett ma 17.00 órára a Szabadság térre a venezuelai amerikai bevatkozás ellen tiltakozásul. A tüntetés eseménylinkje itt. Az ügyvéd, volt országgyúlési képviselő holnap az ÖT Youtube-csatornáján látható Közelkép című műsorában is beszél a kérdésről.
Borítókép: Nicolás Maduro volt venezuelai elnök a bíróság előtt New Yorkban, 2026. január 5-én / rajz: Jane ROSENBERG / AFP
Bejelentkezés