Toroczkay András
Hogy lehet egy forradalmárokról szóló film ennyire konzervatív?
Paul Thomas Anderson új filmjében három dolog alapvetően zavaró, eltérő mértékben. Az első, hogy klisés a szüzséje. A többi kiderül a kritikából.
Vezet-e út a véleménybuborékoktól a nyaklövésig?
Semmiféle erőszak nem húz alá igazságot. Sőt.
Mi az a közös Kapolcs, ami még mindig tart?
Kapolcs harmincöt éve megy, de még mindig van valami, ami összeköti a völgybe érkező ezerféle embert. És, ha szerencsénk van, ez így is marad. Helyszíni szemle.
Egyre pontosabb, egyre tömörebb, egyre sűrűbb | Tarr Béla 70
Tarr művei lassan hömpölygő, gyönyörűen fényképezett, sarkalatos erkölcsi kérdéseket körbejáró, ólomsúlyú darabok, melyekben a helyszínek, a szereplők kiválasztása angyali pontossággal történt.
Spicces haláltánc | Ez volt a Queens Of The Stone Age a Budapest Parkban
Az elmúlás, a halál, a betegség arcába elegánsan mutatott középső ujj volt ez a koncert.
This is spárga! | Ilyen volt a Morcheeba a Müpában
Talán a Borkai-videó is másabb lenne, ha a Morcheeba zenéje szólt volt volna a csónakon.
Hát hol élünk? Különös események a Kocka büfében
„Pár perccel azután, hogy leülünk a műanyag székekre a sörünkkel, megjelenik a tulajdonosnő két palacsintával, amiket azért hozott, hogy együk meg. Habár már nincs konyha, valamit adni akart. A pénz fel sem merül." Történet arról, amikor az emberek – bármilyen rettenetesen giccses is ez így leírva – csak úgy kedvesek, maguktól, jókedvből.
Wes Anderson újabb blöffje? Felháborító!
Az új Wes Anderson-film sem egy tipikus feelgood-popcorn-mozi, hanem egy igazi auteur újabb megvillanása. A föníciai séma szerethető, szívfacsaró történet valójában, ami sok mindennek álcázza magát.
Teniszezni a Forma 1-es autópályán. Mitől jó a jó irodalom?
Persze kérdőjelezzünk meg mindent és bármit, illetve nem kell, hogy mindenkinek minden tetsszen. De van-e értelme belemenni, hogy jó-e Shakespeare vagy Bach. Van-e értelme kritizálni a naplementét?
És akkor jött Toroczkai László, vele együtt pedig a gyomorideg
Kérdezték meg kidobók, hogy testvére vagyok-e a Lacinak, de kötötték lelkemre felolvasóest előtt, ahol épp lírai szerzeményeimet készültem megosztani a tisztelt publikummal, hogy habár egyetértenek velünk, tartózkodjak a politikától.
Nem olvastam, de lájkolom – egy rejtélyes irodalmi botrány története
Fontos, hogy ha szenvedélyes véleményünk van valamiről, akkor azt a teljes igazság ismeretében alkossuk meg. Hallgassuk meg a másikat is. Olvassuk el a teljes cikket, a könyvet, amiről szól. Nem minden az, aminek látszik.
Je suis Marine! – Orbán kijelentése a közösségi média elvarázsolt kastélyában
A #jesuis az egyik legmodorosabb és legidegesítőbb jelenség az interneten. Közhely lett mára, elvesztette a jelentését, kiüresedett. Most pedig itt egy újabb történet, ahol semmi nem az, aminek látszik, és minden lebeg.
Egy fenékig rossz döntés – Takaró Mihály Széchenyi-díjáról
Egy olyan ember részesült a magyar állam legmagasabb kitüntetésében, aki a Nyugatot zsidó lapocskának, Esterházy Pétert kultúrarombolónak hívta, Kertész Imrét nem tekinti magyarnak, Spiró Györgyöt meg embernek.
De miért nem csak a sikeres filmekre adtunk pénzt?
Orbán Viktor nemrég filmstúdiót adott át és beszélt is a magyar filmről. A Futni mentem lett a rendszerváltás utáni legsikeresebb magyar mozgóképes alkotás. Több mint tíz év után újra van Filmszemle. Mozgás van tehát a magyar film körül – és persze ellentétes vélemények, sőt, indulatok. Filmes szakembereket, rendezőket, producereket kérdeztem, hogyan látják a helyzetet.
Nem azonnal derült ki, de végül kiszúrták: mesterséges intelligenciával, ChatGPT-vel írt kritikák érkeztek a Litera irodalmi pályázatára. Persze, aki olvasott már irodalomkritikát, tudja, hogy a ronda, papírszagú mondatokhoz nem kell Skynet, megy ez nekünk, embereknek magunktól is. De vajon mi volt a célja Tőkés Barbarának és Mahler Csabának?