közélet
A NER-kompatibilis Black Lives Matter
Szerintem a Fidesznek kellene leginkább a zavargásokba fulladó amerikai woke-tüntetések aktivistáit megértenie. Hogy miért? Kifejtem ezt is valamivel lentebb. De előbb azt fejtsük meg, egyáltalán hogy éltem túl a píszí-zsarnokság zűrzavaros időszakát?
A kortárs írókat nem az állam feladata eltartani
A rendszerváltás elmaradására talán nincs is jobb bizonyíték, mint a kortárs magyar szépirodalmi élet.
Sárkányölő Donald Trump, a USAID mumusa
A propaganda talán az első és legfontosabb okozója annak, ami kiélezte a mai politikai ellentéteket.
A magyar nyilvánosságban két kapitalizmus-koncepció létezik. Ezek egymással összeegyeztethetetlenek, de legalább a maguk helyességét a másik helytelenségével igazolják. Az egyik az eszményi szabadpiac koncepciója. A másik a hazai burzsoázia elképzelése, ami a magyar állam erőforrásait a sajátjaként kezeli. Többek közt ezt teszi világossá a Direkt36 filmje.
Trianon, magyar, Krasznahorkai
Trianon egy kastély. Sőt, kettő. Versailles-ban vannak, Párizs mellett. Trianon egy metonímia. Sok mindent jelenthet. Trianon százöt éve volt. Százöt év hosszú idő. Történt azóta egy és más. Persze előtte is. Trianon nem volt igazságos. A békeszerződések sosem azok. Hiszen a háborúk sem.
Bödőcs esete a pannon Frankensteinnel
Bírom Bödőcs Tibort. Amit csinál, az a magyar humor legjobb hagyományainak következménye és folytatása. Nem véletlen vele kapcsolatban a hofizás. És akkor itt jön egy de.
„Vallomásától meg vagyok rendülve” – Krasznahorkai László és Kollár Árpád levelezése
Kollár Árpád az oldalunkon közölt Trianon az nem egy ház című írásában végső soron Krasznahorkai Lászlót is megszólítja. Krasznahorkai reakcióként válaszlevelet küldött Kollárnak, aki viszontválaszban reagált. A két levelet az írók engedélyével közöljük.
Az ellenzéki rakománykultusz vége
A sors keserű iróniája, hogy végül nem a NER taposta el a független sajtót – vagy bővebben: a független nyilvánosságot –, hanem a független sajtó és a független nyilvánosság legnagyobb donorja tol egy csoportos leépítést, globálisan.
Rákosrendező: Budapest belerokkan a győzelembe?
Mi köze Stallonénak és Schwarzeneggernek Rákosrendező ügyéhez? Mi lesz az Orbán-Trump-barátkozás kifutása? És mi lesz Trump elnök Gázára vonatkozó tervéből? Többek között erről volt szó az ÖT e heti adásában.
De miért nem csak a sikeres filmekre adtunk pénzt?
Orbán Viktor nemrég filmstúdiót adott át és beszélt is a magyar filmről. A Futni mentem lett a rendszerváltás utáni legsikeresebb magyar mozgóképes alkotás. Több mint tíz év után újra van Filmszemle. Mozgás van tehát a magyar film körül – és persze ellentétes vélemények, sőt, indulatok. Filmes szakembereket, rendezőket, producereket kérdeztem, hogyan látják a helyzetet.
Deutsch és Krasznahorkai – két szegénységi bizonyítvány
Van valami közös abban, ami a Fidesz politikusával és a világhírű magyar íróval történt. De vajon mit köti össze a két történetet?
A politikai szekták tagdíja a pénz, amit hagyunk kilopni a zsebünkből
Idén is megnyílt a magyar közélet pénzügyi kukkolója, nyilvánosságra hozták a parlamenti képviselők, kormánytagok és vezető állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatait. Ahogyan a szexuális jellegű, úgy az anyagi természetű pornográfia is a mások magánéletébe való beleskelődés élményét adja.
Mindenki nyugodjon meg, hátra lehet dőlni, fújjuk ki a levegőt: a lab leak – miszerint a pandémia okozója egy „laborszökevény” vírus – mégsem konteó. Megmondta a CIA, a legfensőbb fektcsekker szerv, hogy az új igazság mostantól a régi hazugság, ami őrület volt, valósággá vált.
Fasiszta volt-e Trump elnök beiktatási beszéde?
Beleláthatjuk-e ebbe a kiemelt jelentőségű első elnöki beszédbe Donald Trump radikalizálódását?
A TikTok-tiltás és az algoritmikus soft power korszaka
Az algoritmusok és a közösségimédia-platformok feletti harc koránt sem lefutott, sőt, még csak most kezdődik igazán.
Hova tűnt Hont András az ÖT-ből? És miért nem tudja megkülönböztetni Konok Péter Dopemant és Majkát?
Az ÖT legutóbbi adásában nem volt jelen Hont András. A műsorban Ceglédi Zoltán elmondta: a szerkesztőség döntése alapján az „alacsony, szemüveges, jobboldali-kvótát” ezúttal Balogh Gábor tölti be.
„Hétfőtől újra két nem lesz Amerikában”, olvashattuk nemrég. Két nem, mármint férfi és nő. Ha ugyanezt egy-két évtizeddel korábban olvastuk volna, pislogni kezdünk, hogy erre ugyan mi szükség van? Tán ennyire ráérnek a világ vezetői, hogy evidenciákat foglalnak rendeletekbe? Esetleg azt is törvénybe kell iktatni, hogy a víz nedves?
Hogy ki a felelős az iskolai fenyegetések miatt? Naná, hogy a „másik oldal”!
Ahogyan az ehhez hasonló, sokakat érintő, tisztázatlan hátterű történések esetében lenni szokott, azonnal terjedni kezdtek a legkülönbözőbb elméletek a lehetséges tettesekről. Ez természetes. Ahogy ma Magyarországon az is, hogy a politikai szekták lelkes hívei és felkent papjai azonnal megtalálták a felelősöket.
Donald Trump és a politikai szimbólumok világa
Panama-csatorna, Grönland, vámpolitika – nincs új a nap alatt. Mi köti össze Donald Trumpot Theodore Roosevelttel, de főleg William McKinley-vel? Milyen szimbolikus lépések és értékválasztások juttatják eszünkbe a tizenkilencedik és a huszadik század fordulóját és az akkori amerikai politikát?