Közel-Kelet
Demkó Attila a Ringben: Iránnak nincs vesztenivalója, de a Nyugatnak bőven van
A Ring legfrissebb adásában Gavra Gábor az iráni háború állásáról, lehetséges kimeneteléről és következményeiről faggatta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt.
A háborús pszichózis egyelőre csak erősíti az iráni rezsimet
A Ring legfrissebb adásában Gavra Gábor az iráni háború állásáról és lehetséges kimeneteléről faggatta Sárközy Miklós iranistát, a Károli Gáspár Református Egyetem docensét.
Amit látunk, egy évszázad lezárása. Bosszúhadjárat. Lassú és szisztematikus.
Mik a néhány napja tartó közel-keleti háború gazdasági hatásai? Áttekintő írásomban megszólal Hortay Olivér, a Századvég energetikai és klímapolitikai üzletágvezetője, és idézem Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét.
Egyre durvább ukrán-magyar olajvita | Ez volt az ÖT a héten
Keményen egymásnak feszült Konok Péter békevágya és Hont András realizmusa az ÖT e heti műsorában, amikor szenvedélyes vitát folytattak az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújáról. Vogyerák Anikó vendégei mellettük ez alkalommal Nagy Attila Tibor és Ceglédi Zoltán voltak.
Trump üzent: „Amerikával nem lehet játszadozni”
A Ring vasárnapi rendkívüli adásában Gavra Gábor az iráni háború állásáról és lehetséges kifutásáról faggatta Vincze Hajnalkát, kül- és védelempolitikai kutatót, a Philadelphia Foreign Policy Research Institute szakértőjét.
Irán számára tényleg a lét a tét a most kitört háborúban
És mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédje magát. Ennek első jeleit már most látjuk. A konfliktus térségünkre és a magyar politikára is hatással lehet.
Az iráni külpolitika mattot kapott a dél-amerikai hídfőállás összeomlása után
Az Irán és Venezuela közötti tengely sosem a klasszikus diplomácia szabályai szerint működött. Ez egy dacszövetség volt, két páriaállam „vérszerződése”.
Kit terheli a felelősség a vérfürdőért? Nagy Közel–Kelet-vita az ÖT-ön
A Ring friss adásában Ujvári Barbara és Nemes Dániel ütköztette érveit. Két magyar, akik alapvetően más nézőpontból szemlélik a közel-keleti konfliktust.
Dohai sokk: így változtatja meg 2025 az Öböl menti monarchiák politikáját
2025 nyara fordulópontot jelent a Perzsa-öböl történetében. Két támadás – egy iráni és egy izraeli – is ért katari helyszíneket, a két esemény pedig egymást erősítve alapjaiban rengette meg az Öböl biztonsági rendszerét.
Mennyit ér meg pontosan az EU vezetésének úgy tenni, mintha Szíria kormánya nem egyszerű tömeggyilkos és dzsihádi hadseregre épülne?
Proxyjaival, nukleáris és ballisztikus fegyverkezésével, valamint Oroszországgal és Kínával kialakított partnerségével Irán már nem csupán regionális, hanem globális jelentőségű tényezővé válhat.
Irán és Izrael sakkjátszmája: a tűzszünet nem a béke kezdete
„A kérdés már nem az, hogy lesz-e újabb összecsapás, hanem az, mikor, milyen formában, és milyen következményekkel. Ebben az ingatag térben nemcsak az számít, ki rendelkezik több fegyverrel, hanem az is, ki tud türelmesebben, következetesebben és hosszabb távon gondolkodni” – írja szerzőnk Teheránból.
A június 21-i iráni amerikai beavatkozás következményeiről még sokat fogunk beszélni, az a feltevés azonban bizonyosnak tűnik, hogy harcoló amerikai egységeket az USA nem fog Iránba, a „közel-keleti mocsárba” küldeni, okulva az iraki és afganisztáni háború elrettentő emberveszteségeiből és anyagi költségeiből.
Irán lesz az új Irak? Hont, Gavra és Nefelejcs az ÁsottShalomban
Az ÁsottShalom legfrissebb adásában Hont András szokásához híven az ÖT két munkatársát látja vendégül. Ezúttal Gavra Gábor felelős szerkesztővel, és az Öt.hu állandó szerzőjével, Nefelejcs Gergővel vesézik ki a közel-keleti, illetve a józsefvárosi történéseket.
A Ring mai különkiadásában Csicsmann László egyetemi tanár értékelte a közel-keleti helyzetet Gavra Gábor társaságában azok után, hogy az Egyesült Államok beszállt az iráni háborúba, három iráni atomlétesítményre mért csapást, majd minderről Donald Trump, amerikai elnök bejelentést is tett.