A Ring mai különkiadásában Csicsmann László egyetemi tanár értékelte a közel-keleti helyzetet Gavra Gábor társaságában azok után, hogy az Egyesült Államok beszállt az iráni háborúba, három iráni atomlétesítményre mért csapást, majd minderről Donald Trump, amerikai elnök bejelentést is tett.

Csicsmann László szerint a beavatkozásra utaló jeleket már az elmúlt napokban láthattuk. Az Egyesült Államok és Irán között konfrontációkra már korábban is volt példa, ám ez volt az első alkalom, amikor közvetlen amerikai beavatkozásra iráni területen kerül sor. Csicsmann szerint az iráni vezetés logikájából, valamint belpolitikai okokból következik, hogy erre az akcióra valamilyen formában reagáljanak. Még akkor is, ha pontosan tudják, hogy egy katonailag jóval fejlettebb globális szuperhatalommal állnak szemben állnak. Irán Izraelt már támadta rakétákkal az amerikai akció óta, ám Csicsmann szerint a válasz nem fog itt, ebben a formában megállni.

Mennyire új a helyzet, az Egyesült Államok képes lehet-e akár évekkel visszavetni az iráni atomprogramot, vagy – ahogyan Izrael is – az Egyesült Államok is csak lassítani tudja az esetleges, feltételezhető iráni atomfegyver-előállítást, kérdezte Gavra Gábor.

Csicsmann szerint alapvetően kérdés, hogy hol zajlik valójában az urándúsítás, hol találhatóak az urándúsításhoz szükséges technológiai eszközök. Az iráni külügyminiszter nyilatkozata szerint az ország nem fog leállni az atomprogrammal, azonban az egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő szerint nem ez a fő kérdés, hanem az iráni rendszer, és annak vezetője, Hamenei túlélése. Az irániak vonatkozó létesítményei minden bizonnyal azonban komoly károkat szenvedtek, tette hozzá Csicsmann László.

Hozzátette, a helyzet most rendkívül veszélyes. Nem tudni pontosan, milyen iráni válaszok jöhetnek. Nem látni a konfliktus lezárását. A helyzet diplomáciai rendezésének esély igen csekély. A térségben 40 ezer amerikai katona állomásozik, ők potenciális célpontok, és egy esetleges támadás tovább eszkalálhatja a helyzetet, az Egyesült Államok belesodródhat egy komoly közel-keleti konfliktusba. Azzal szemben, amit az amerikai vezetés egyébként hangoztat, mely szerint békét teremt a Közel-Keleten.

Kikényszeríthető-e külső eszközökkel egy iráni rezsimváltás, vagy az történik, amire a történelem során már volt példa: külső támadás esetén a nép felsorakozik a vezetők mögött, tette fel a kérdést Gavra Gábor.

Csicsmann szerint az iráni társadalom és a politikai elit is jelentős mértékben megosztott volt már az elmúlt években...