közélet
Van, amiért nem Magyar Péter, hanem a kormányváltó szavazók a felelősek
A rendszerváltó szavazók körében óriási az igény nem pusztán Orbán Viktor tizenhat éves rendszerének elszámoltatására, de a Fidesz, illetve a hozzá köthető emberek nyilvános megalázására is. Az igény elsődleges kiszolgálója pedig az újonnan megválasztott miniszterelnök, aki úgy tűnik, nehézkesen vált a támadó kampányüzemmódból az államférfihoz jobban passzoló hangnemre.
Tényleg szabadságot akarunk, vagy csak jobb urakat?
Nagy kérdés, hogy az új magyar kormány milyen irányba mozdul. Az emberarcú NER 2.0 éppúgy benne van a pakliban, mint a 2010 előtti öngyarmatosító politika restaurációja, de akár a magyar technopopulizmus uralomra jutásával is számolhatunk.
Kormányzás vagy show-műsor? | Ez volt az ÖT a héten
Az ÖT 2025-26-os évadjának utolsó adásában szóba kerül többek közt a Fidesz Védvonala és a parlamenti vizsgálóbizottságok, de Hont András az 500 milliós támogatás kérdéséről is beszél.
Ami az elmúlt 16 évet illeti, érdemes azonosítani, hogy mi volt a Fidesz szemétsége, mi volt a magyar állam úgymond normál ügymenete, és mi volt az ellenzéki közeg és a tágabb magyar társadalom szerepe abban, hogy az áldozatokat pillanatnyi politikai érdekből felemelje, hogy aztán ejtse és magára is hagyja őket.
Merre tovább, magyar külpolitika?
Könnyű azt mondani, hogy újra megerősödik az úgynevezett européer, transzatlanti elköteleződés és a nyugatos magyar külpolitikai irányultság. Azonban a világ és a nemzetközi rend alapos átalakuláson ment keresztül az utóbbi időszakban.
A Visszhangkamra legújabb adásában Gavra Gábor és Kóczián Péter a kegyelmi ügy új részleteit elemzik, de szóba kerül a Tisza párt törvényhozási munkája – és egy meglepetéstéma is marad a végére.
Füstbe ment terv – Mi lett Mario Draghi Európa-mentő gazdasági csomagjával?
Miközben Európa versenyképességi tervéből csak minden tizedik ajánlás valósult meg, az Európai Unió vezetése szankciócsomagokat gyárt, választásokat felügyelget és tagállamokat fegyelmez. Alább a tények, számok és következtetések.
Schiffer: Netflix-kormányzás zajlik
A legfrissebb Közelkép-adásban Gavra Gábor többek közt a Magyar Péter és Sulyok Tamás közti csörtéről és az új kormány összetételéről beszélget Schiffer Andrással, aki most is annyira karcos, amennyire megszokhattuk.
Itt az új kormány, de véget ér-e az áldozatiság kora a civil szférában?
Jelenleg igen nagy a tülekedés, minden érdekképviseleti csoport, szervezet, mozgalom, baráti kör és véleményvezér igyekszik tárgyalni az új kormánnyal, vagy a nyilvánosságon keresztül közvetíteni elvárásait. Véget érhet az áldozatiság kora a nők számára?
Mit jelent a köztársasági elnök méltósága vagy méltatlansága? | Ez volt az ÖT a héten
Az ÖT e heti adásában Vogyerák Anikó Balogh Gáborral, Nagy Attila Tiborral, Boros Tamással és Hont Andrással beszélget. De miért ülnek szinte mind focimezben a stúdióban? Az adásban szóba kerül Magyar Péter sajtótájékoztatója, a kegyelmi botrány, Sulyok Tamás méltósága és a like-diktatúra is.
A Fidesz azt kapja a Tiszától, amit megérdemel – és ez nagyon nincs rendben
A bosszú politikája mindig népszerű műfaj. A megalázottak, kifosztottak, semmibe vett emberek természetes emberi reflexe, hogy elégtételt akarnak. Nem igazságot — az jóval bonyolultabb, fárasztóbb és sokszor kiábrándítóbb vállalkozás volna —, hanem látványos elégtételt.
A délvidéki magyarok legnagyobb részét sokkolta a magyarországi választás eredménye. Talán még a legfanatikusabb magyarországi fideszeseknél is biztosabbak voltak Orbánék győzelmében.
Iszonyatos erejű leleplezése volt a rendszernek | Csernobil 40. évfordulója a Péter & Gáborban
Négy évtizede történt a csernobili atomkatasztrófa. Karafiáth Orsolya Konok Péterrel és Balogh Gáborral személyes élményeikről, a hatalom természetéről, a következmények nélküliségről és a tragédia társadalmi feldolgozásáról beszélget a műsorban.
A nemzetbiztonsági főtanácsadó
Tóth Péter nagyon hasonló szerepet töltött be a Tisza-kampányban, mint Rogán 2022-ben a Fidesz oldalán. Van azonban itt más is.
Az előadás szembesít, provokál, de a saját személyes történetét állítja a középpontba, és a szégyen működését vizsgálja, ez a szégyen pedig nemcsak személyes, hanem közös, társadalmi szintű is lehet.