Egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás szerint a szerbiai lakosság közel kétharmada az előrehozott választásokban látja a politikai válság megoldását. Még a kormányzó pártok szavazóinak csaknem egyharmada is úgy véli, ideje lenne új választásokat kiírni.
A felmérés alapján, ha most tartanának választásokat, azok szinte népszavazásszerű hangulatban zajlanának: a választók egy része Aleksandar Vučić elnök mögött sorakozna fel, míg a másik oldal az újvidéki vasútállomáson történt katasztrófa nyomán kibontakozott tiltakozásokat vezető egyetemisták és a változást követelők tábora lenne.
Az egyetemisták által vezetett (leendő) lista jelenleg 44 százalékos támogatottságon áll, míg Vučićékat csupán 32 százalék támogatja.
A társadalom megosztottságát jól jelzi, hogy a megkérdezettek 43 százaléka szerint „nem számít, ki jön Vučić helyére”, 39 százalék viszont attól tart, hogy nélküle rosszabb lenne az ország helyzete.
A tiltakozásokkal kapcsolatban is éles a törésvonal: a lakosság 58 százaléka támogatja a kormányellenes megmozdulásokat, míg 39 százalék elutasítja azokat. A többség úgy látja, hogy az ország rossz irányba halad (több mint 50 százalék szerint), és csak minden harmadik válaszadó gondolja úgy, hogy Szerbia „jó úton jár”. A legtöbben dühöt, aggodalmat és csalódottságot éreznek.
A társadalmi polarizáció a problémák megítélésében is megjelenik: 26 százalék szerint a legnagyobb gond a rendszerszintű korrupció, míg 20 százalék szerint maguk az egyetemisták és az általuk folytatott blokádok jelentik a fő problémát. A válaszadók másik része az államhatalmat és a gazdasági-szociális problémákat említette fő aggodalomként.
A felmérés szerint Vučić támogatóinak többsége idősebb, alacsonyabb végzettségű, és leginkább a kormánypárti médiumokból tájékozódik. Az ő körükben sokan az egyetemistákat látják a társadalmi feszültségek forrásának.
Ezt a közvélemény-kutatást a CRTA szerb civil szervezet végezte, amely hivatalosan a választások tisztaságának, az állami intézmények átláthatóságának a megerősítéséért száll síkra. A szervezet rendszeresen végez közvélemény-kutatásokat, figyeli a választási folyamatokat, és a médiában is aktívan fellép a manipulációk, álhírek és politikai visszaélések ellen.
Ettől eltekintve a fenti felmérést fenntartással kell kezelni, ugyanis az említett szervezettől nem esik távol az elfogultság, aminek következtében olykor kissé mellétrafál az eredményekkel. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy még mindig nem lehet tudni, kik kerülnek fel az egyetemi listára. A (potenciális) névsor akár pozitív, akár negatív irányba is elmozdíthatja a politikai kínálat...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.