Amikor tavaly november elsején leszakadt a „felújított“ újvidéki vasútállomás előtetője, amely alatt tizenhat ember vesztette életét, még nem lehetett sejteni, hogy a következő nyolc hónapban Szerbia- és Délvidék-szerte örvénylő káosz szippantja magába az egész társadalmat.
A felfoghatatlan újvidéki tragédiát követően a közvélemény jelentős része a kormányzati hanyagságot, a végzetes szakmai mulasztásokat, de leginkább a nyomasztó korrupciót okolta a balesetért, amelyet a rezsimellenes erők egyenesen gyilkosságnak minősítettek.
Ebből kifolyólag a „véres kéz“ vált a közfelháborodás és az egyre gyakoribb és tömegesebb tüntetetések markáns szimbólumává.
A kár kezelése és a szekrényekből kihulló csontvázak csörgése
A hatalmat gyakorló Szerb Haladó Párt, de főleg az elnöki posztot betöltő autokrata Aleksandar Vučić megpróbálta kezelni a kárt, de a szekrényekből kihulló csontvázak csörgése ezt alaposan megnehezítette.
Az sem segített, hogy a gyakorlatilag mindenről egyedül döntő, teljhatalmú Vučić beáldozta három hűséges káderét, az akkori és a korábbi építésügyi minisztert, valamint a Vasúti Infrastruktúra Vállalat igazgatóját, akik először lemondtak funkciójukról, majd előzetesbe kerültek.
Jelenleg házi őrizetben vannak. Ellenük és munkatarsáik ellen folyik az eljárás, de kevesen hisznek abban, hogy elítélik őket.
Jelena Tanasković, a Vasúti Infrastruktúra igazgatója az ügyész előtt azt nyilatkozta, a vasútállomás projektjének ügyében Goran Vesić volt építésügyi miniszter a felelős.
Mint mondta – mielőtt az igazgatói posztra került – Vesić közölte vele: kinevezésének egyetlen feltétele, hogy elfogadja, a gyakorlatban mások irányítják és vezetik az összes projekt megvalósítását – az ő dolga csak annyi, hogy mindent aláírjon – mert ezt így beszélte meg Aleksandar Vučić szerb elnökkel.
Eltört koponya, eltört állkapocs és Vučić kiszabadított „hősei“
Eközben kissé váratlanul, de annál látványosabban létrejött a tiltakozó egyetemisták mozgalma, amely villámgyorsan és szinte teljesen átvette a legyengült, szétzilált ellenzéki pártok szerepét, és ma már Vučićék egyetlen komoly vetélytársát, konkurenciáját jelenti.
A terebélyesedő mozgalom egyre radikálisabb megmozdulásai polgári lázadáshoz, útlezárásokhoz, blokádokhoz vezettek. A rezsim idegessé, hisztérikussá vált, aminek következtében számos incidens történt. A haladópárti szimpatizánsok Újvidéken és Belgrádban többször hajtottak a tömegbe és sodortak el embereket. Többen súlyosan megsérültek, az egyik egyetemista lánynak eltört a koponyája.
A legdrasztikusabb és legnagyobb következményekkel járó incidens ez év január 28-án játszódott le Újvidéken, amikor négy ifjú haladópárti huligán megtámadta azokat az egyetemistákat, akik matricákat ragasztottak...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.
