A magyar (főleg az exportáló) vállalatok jelenlegi gondjaira nem elég azt válaszolni, hogy legyen gyengébb a forint. De az sem kielégítő felelet, hogy legyen több verseny, végezze a dolgát jobban a piac, és varázsütésre emelkedjen a termelékenység. Egyik sem mondja meg önmagában, hogyan lesz egy kisvállalkozásból fejleszteni, exportálni és magasabb béreket fizetni képes cég. Ehhez konkrét stratégia, abból levezethető és végrehajtható intézkedések, megnevezett felelősök és ellenőrizhető eredmények is kellenek.

A Portfolio 2026. október 21-i tudósítása szerint Surányi György a szigorú monetáris politika, a tőkebeáramlás és az árfolyam kapcsolatát elemzi, továbbá az ár- és kamatkorlátozások, valamint a rezsitámogatás jelenlegi formájának átalakítását sürgeti. Érvelésének két pontjával érdemes vitatkozni:

a tőkebeáramlás bemutatása még nem bizonyítja az árfolyam túlértékeltségét, a spekuláció kockázatmentesnek nevezése pedig nehezen egyeztethető össze a saját figyelmeztetésével a tőke távozásának veszélyéről.

Mitől mesterséges a felértékeltség?

Surányi állítása szerint a szigorú monetáris politika olyan tőkebeáramlást ösztönöz, amely felhajtja a forint árfolyamát, miközben átmenetileg leszorítja az inflációt. Ez érdemi magyarázat az árfolyam erősödésére és sérülékenységére, de még nem azonos a túlértékeltség bizonyításával.

Az, hogy meg tudjuk nevezni az erősödés egyik okát, még nem mondja meg, mekkora az eltérés a gazdaság teljesítményével összhangban álló árfolyamtól. Az árfolyamot erősítő hatások bemutatásán túl a túlértékeltség mértékét és tartósságát is vizsgálni kell.

Ehhez azt kellene megmutatni, milyen árfolyam lenne összhangban a termelékenységgel, a külkereskedelemmel és a külső finanszírozás feltételeivel. Az egyensúlyi árfolyam nem egyetlen, biztosan kiszámítható szám, hanem többféle becslés eredménye. Éppen ezért az állítást egy becsült tartománnyal, az alkalmazott feltételezésekkel és az eltérés várható következményeivel kellene alátámasztani.

Külön kell választani az árfolyam erősödését és a hazai termelés relatív megdrágulását is. Ha a magyar bérek és más költségek gyorsabban nőnek a versenytársakénál, miközben a termelékenység nem követi őket, változatlan euróárfolyam mellett is romolhat a költségversenyképesség.

A leértékelődés ilyenkor enyhítheti a tünetet, de nem feltétlenül kezeli az okot.

Ugyanakkor az indokolatlanul erős deviza jól működő vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozhat. Éppen ezért fontos a pontos diagnózis: más beavatkozást igényel az árfolyam tartós elmozdulása, mint az energia drágasága, a gyenge munkaszervezés vagy a termelékenységtől elszakadó költségnövekedés.

Van egyáltalán kockázatmentes forintkamat?

Surányi a magas rövid kamatkülönbözet mellett lehetővé váló...