Pataky István, az erdélyi Maszol hírportál főszerkesztő-helyettese válaszolt kérdéseinkre, és beszélt a romániai belpolitikáról, a nagy vihart kavart, zűrzavaros elnökválasztásról, a titkosszolgálatok szerepéről, valamint a romániai magyar politika helyzetéről és az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról. Balogh Gábor és Hont András interjúja.

Az RMDSZ közel negyedszázada nem ért el olyan jó eredményt a parlamenti választásokon, mint 2024-ben. Ugyanakkor az elnökválasztáson még soha nem voltak ennyire erősek a soviniszta, szélsőjobboldali jelöltek (Călin Georgescu és George Simion összesen közel 37 százalékot kaptak.) Összességében milyen évet zár az erdélyi magyarság? Mi történt Romániában az év végén?

Az RMDSZ a júniusi európai parlamenti és önkormányzati választásokon is jól szerepelt. A december elsejei parlamenti választásokat az elnökválasztás első fordulója után egy héttel tartották, így az ultranacionalista politikai táborhoz sorolt Călin Georgescu meglepő győzelme jelezte a szélsőségesek megerősödését. Erre épített mozgósító kampányt az RMDSZ. Magam is érzékeltem a veszélyérzet megerősödését a magyarok körében, sokan szó szerint féltek attól, hogy Romániában óriási fordulat is bekövetkezhet, akár a hatalmat is megszerezhetik magyarellenesek, a magyar képviselet pedig meggyengülhet. A profi mozgósítás és a valós félelemérzés összességében hozta meg az RMDSZ 6,4 százalékos eredményét. Olyanok is elkezdtek érdeklődni a politikai fejlemények iránt, s szavaztak az RMDSZ-re, akiket eddig hidegen hagytak a választások. Miután az RMDSZ két kulcsfontosságú minisztériumot vezethet az új kormányban, akár sikeres évzárásról is beszélhetünk a magyar érdekképviseletet illetően, az összkép viszont egyáltalán nem derűs. Az ultranacionalisták térnyerése egy olyan gátlástalan magyarellenes hangulatkeltést hozott a közösségi médiában, amelyre nagyon régóta nem volt példa. Nemcsak az RMDSZ-t szidalmazzák különböző influenszerek, politikusok, hanem általában az erdélyi magyarokat is, akik az egyik leggyakoribb vád szerint „Budapest segítségével irányítják Romániát”. Ma még nehéz megítélni, hogy az elnökválasztás érvénytelenítése, s az ennek kapcsán kialakult alkotmányos, politikai válság, a társadalmi elégedetlenség és a rekordszintű költségvetési hiány miatti megszorítások milyen irányba terelik Romániát 2025-ben.

Megvédték az országot az orosz beavatkozástól, miként az Alkotmánybíróság, a kormány és Iohannis elnök látja, vagy „alkotmányos államcsíny” történt, ahogyan az első fordulót megnyerő Georgescu mellett a második helyezett Elena Lasconi is értékeli?

Nincs egyértelmű válasz. Hitkérdéssé vált a helyzet megítélése. Az ultranacionalisták támogatói elhiszik államcsínyről, a demokrácia semmibevételéről szóló narratívát, a velük szemben állók egy jelentős része pedig valóban Oroszországot látja Călin Georgescu villámgyors felemelkedése mögött. Sokan vélik jogszerűtlennek az alkotmánybíróság lépését, de tényként fogadják el az orosz beavatkozásról szóló titkosszolgálati jelentéseket is. Elena Lasconi is az utóbbiak közé tartozik.

Az elnökválasztás első fordulójának eredményét az Alkotmánybíróság december 2-án még – az elhárítás és a hírszerzés vezetőjét is magában foglaló Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal (CSAT) konzultálva – jóváhagyta. Két nappal később az államfő feloldotta a vonatkozó dokumentumok titkosítását, 6-án pedig az AB érvénytelenítette a választási eredményt. Felmerülhet a kérdés: a CSAT első körben nem adott át minden információt? Egyáltalán hol voltak a román szolgálatok a kampány alatt, és miért csak most álltak elő a Georgescu kampányának külföldi finanszírozására vonatkozó adatokkal? A román közvélemény mennyire ad hitelt az AB döntésének?

Semmit nem tudunk a titkosszolgálatoknak az állítólagos orosz beavatkozásról szóló bizonyítékairól, ha egyáltalán vannak ilyenek. Azok a jelentések, amelyek a sajtóban is napvilágot láttak, általánosak és homályosak. Az ügy miatt még a bukaresti orosz nagykövetet sem kérette be a román külügyminisztérium. Jogos a kérdés azzal kapcsolatban, hogy hol voltak a szolgálatok korábban, a TikTokon zajló gyanús kampány idején. A román média, a politikum, de társadalom egy jó része is erre várja a választ. Fennáll a gyanú, hogy a román titkosszolgálatokban is vannak olyan csoportok, amelyek a kilencvenes években a külügyminisztériumban is tevékenykedő Georgescut segíthették. A külügyi tárcában tevékenykedők kapcsolatban állnak a Külföldi Hírszerző Szolgálattal.

A teljes interjú az ÖT 2024. január 3-i hírlevelében olvasható. Kérjük, iratkozz fel az ot.hu főoldalán!