Továbbra is tart a botrány Lázár János megjegyzése körül, melyben a politikus a cigányságról, mint a vonatok mosdóit takarító „belső tartalékról” beszélt. Az e heti ÖT-ben Vogyerák Anikó műsorvezetése mellett Kóczián Péter, Nagy Attila Tibor és Ceglédi Zoltán és Hont András újságíró leginkább ezt tárgyalták ki. De egy gasztronómiai kanyar során szó esett a Bloody Mary történetéről is.
 


Ceglédi Zoltán már elöljáróban leszögezte, ismert fideszes roma származású támogatók is felszólaltak a kiszólás ellen és a párt maga is látványosan nyit a roma társadalom felé reflexióiban. Ceglédi Zoltán szerint a kampánynak ezen szakaszára és az elmúlt napokra az ügy mindenképp ráütötte bélyegét, az már más kérdés, lesz-e kiemelt jelentősége a választás napján.

Hont András arra mutatott rá, hogy a magyarországi cigányság döntő többsége a Fideszre szavaz, és ehhez nem kellett NER, mert ez már 2010-ben is így volt: Hétestelep, Bánszállástelep, Hangony, Farkaslyuk, tehát ahol tömbben élnek együtt romák, 2010 óta jóval magasabb részvételt produkáltak, és a Fideszt támogatták. Egy ilyen, hosszú és társadalmilag kiépült lojalitást pedig, tette hozzá Hont, nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni a médiában. Így az online felháborodás és a Momentum kényszeres aktivizmusa nem csupán képmutató, hanem hatástalan is. „Orbán Viktort a kommentcsürhe évtizedek óta orsósozza”, emlékeztetett Hont, és most Gáspár Evelin is mintha csak azért kapna most rengeteg támadást, mert a Külügyminisztérium munkatársa.

Nagy Attila Tibor szerint az elszólásnak nagy hatása volt. Emlékeztetett, hétfőn Lázárnak még a Roma Sajtóközpontba is el kellett zarándokolnia. Számára a helyzet Kövér László 2002-es „köteles beszédére” emlékeztet: „az az egy, vészes mondat” rajta ragadhat a megszólaló pártján. Ugyanakkor, ha kifejezetten a roma szavazókra gondolunk, Nagy Attila Tibor szerint „jó pár más szempont is mérlegelésre kerül majd” a szavazófülkében. Nagy szerint a gyöngyösi fórumon Lázárt váró tüntetők viszont már „túltolták a tiltakozást.”

Kóczián Péter viszont figyelmeztet: a felháborodott jobboldaliak annak idején Gyurcsány összes kampányállomását is végigkiabálták, tehát kettős mérce a Fidesztől, ha ezt számonkéri. Azt ő is kétségtelennek tartja, hogy a fórumon elhelyezett, kulturáltan kérdező ellenfél jobb kampányeszköz. Szerinte azonban sajnos a média és politika bulvárosodása logikussá teszi, hogy a tiltakozások is érzelmi és nem értelmi alapúak lettek. Leszögezte, és ez Lázárra és Magyar Péterre is vonatkozik, hogy „a politikusoknak kordában kell tartani kulturális előítéleteiket”, az InterCity-s kiszólás pedig ennek a problémának a klasszikus példája.

Hont András szerint, ami új, az az élő videók és minden pillanat rögzítése: „azért, ha a kilencvenes években végigjártuk volna Horn Gyula lakossági fórumait, ott is lett volna mit megírni”. Viszont akkor egy kampány még nem így nézett ki, tette hozzá. A mostani felháborodás szerinte egyszerűen az ellenzéki tábor „morális fölényének” fitogtatása. De ha a tiszások azt kérdezik, „ki szavaz itt még a Fideszre”, akkor a válasz az, hogy a magyarországi romák többsége kifejezetten ilyen társadalmi csoport. Ezt kellene megpróbálni értelmezni – szögezte le.

Ceglédi Zoltán szerint mindez nehéz lesz, mert „a kampány színvonala a vécékefe”. Lázár János kiszólása kifejezetten rasszista volt, a válasz pedig lényegében azon múlik, valójában „mennyire rasszista a magyar társadalom”. És ha az egykori Jobbik szavazóira és a Mi Hazánk táborára gondolunk, a válasz nem lehet túl optimista.

A műsorból viszont nem csak a fentiek derültek ki. Szó esik arról is

  • mi van, ha Lázár János miatt bukik meg a Fidesz,
  • mi lesz ezek után Lázár sorsa a kormányban és a pártban,
  • hogyan változtatja meg a romákról való beszédet a hazai romák megindult polgárosodása,
  • mi az, amin a Fidesz veresége vagy győzelme áprilisban valójában múlhat,
  • mi és kik azok, akik a Tisza győzelmét elsősorban fenyegetik,
  • és végül az is: mit tart Hont András a „fő művének” és mi köze ennek az SZDSZ-hez