A végtelen űrről, annak az emberiség gondolkodására gyakorolt hatásáról, kulturális dimenzióiról, az űr kutatásának legrégebbi, régi és mai eredményeiről természetesen egy végtelen hosszúságú – ha létezik ilyen – adást is meg lehetne tölteni, most azonban egy bő órányi beszélgetéssel kell megelégedniük a Csemegepult nézőinek.

Az adás vendége Kiss László csillagász és Dudás Viktor filmszakértő voltak, akik meglehetősen széles fesztávon vitatták meg a műsor házigazdáival a – legyünk stílszerűek – sokdimenziós kérdést.

Hadd kérdeznem, tudod, hogy miért van 60 másodperc egy percben? És 60 perc egy órában? És miért 24 óra egy nap? Hát azért mert, 360 nap alatt megyünk körbe a Nap körül, és a babilóniaiak, amikor a 60-as számrendszert 5000 évvel ezelőtt kitalálták, akkor az égi jelenségek periodicitásait használták fel. Számukra a bolygók, amiből volt összesen hét, Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz, istenek voltak, akik meghatározták az életüket. Nem évtizedek óta hat ránk a csillagos égbolt, hanem évezredek óta, sőt, tovább megyek, a legrégebbi ábrázolás, egy 11000 éves barlangrajz. Tehát a csillagos égbolt szépsége, az űr mélysége mindig is rezonált az emberi fantáziával. Ez egyszerűen valahogy belénk van drótozva. – erős kezdés ez Kiss Lászlótól, de egyben meg is adja a műsor alaphangját.

Az adásban persze ezen túl is szó esik arról, hogyan határozta meg őseink életét, hitvilágát, hiedelmeit, tudományos érdeklődését, az nagy földrajzi felfedezéseket, és még oly sok minden mást a csillagok, az űr világa. Szó esik természetesen Kapu Tibor űrutazásáról is, hiszen ez adta a mostani adás apropóját is. És, ha a beszélgetés résztvevői diskuráltak Kapu Tiborról, akkor nem maradhatott ki az adásból Farkas Bertalan sem.

Ami pedig a filmeket illeti, gyorsan előkerül Georges Méliès 1902-es filmje, az Utazás a Holdba, ami nem csak arról tanúskodik, hogy a filmtörténet egyik első választott témája az űr volt, hanem Dudás Viktor szerint a francia rendező ezzel a mozival a későbbi vágástechnikai trükköket fel is találta. De szó esik Orson Welles A világok harca című 1938-as rádiójátékáról is, ami pedig nem csak az emberiség űrrel összefüggő ősi félelmeiről szól, hanem a média manipulációs képességeiről. Az emberek egy része ugyanis, hallgatva az adást azt hitte, az ufók nem csak a történetben, hanem a valóságban is landoltak a Földön.

A Csemegepult űr-adásában természetesen szó esik a földönkívüliekről, és ilyen módon nem maradhat ki E.T. sem, de a többi űrtémájú sikerfilm sem, a Csillagok háborúja, a Star Trek, a részben Magyarországon forgatott Dűne, és társaik. A választék szinte végtelen – mint maga a kozmosz –, a Harmadik típusú találkozásoktól az Armageddonon át az Asteroid Cityig.

És ha már az űrfilmek, Kiss László beszél egy másik, úgymond, slágertémáról, a Föld felé közeledő kisebb és nagyobb űrbéli képződményekről, és arról, milyen valós veszélyt jelentenek azok a civilizációra. Megtudjuk, melyek azok a kisbolygók, amiktől aggódnivalónk van, és melyek azok, amiktől nincs.

A műsorból mindezeken túl többek közt megtudhatjuk, hogy mi az a parittya-manőver, mi az helyzet Roswellel és az 51-es körzettel, vagy éppen a néhány évvel ezelőtt a naprendszeren áthaladó, különös alakú objektummal, a számos találgatásra okot adó Oumuamuával. De az is kiderül, hogyan néz sci-fit a csillagász.