Elindult az ÖT YouTube-csatornájának új műsora, a Péter & Gábor. Karafiáth Orsolya, Konok Péter és Balogh Gábor azokat várja kéthetente a képernyő elé, akik kíváncsiak a történelemre, de nemcsak a szikár tényekkel szeretnének szembesülni, hanem karakteres véleményeket, történeteket és parázs vitákat is szeretnének hallgatni.

Az első adás témája 1945. április 4-e, amelynek idén van a nyolcvanadik évfordulója, és amely négy évtizeden át volt állami ünnep. A beszélgetés elején rögtön ki is derült, hogy Sztálin már az előtt tudta, hogy ez lesz „Hazánk felszabadulásának napja”, mielőtt a Vörös Hadsereg megérkezett Nemesmedvesre, az utolsó németektől megtisztított magyar településre. A terv teljesítése jó szocialista szokás szerint csúszott, ám ez nem lehetett akadálya annak, hogy 1989-ig ez a dátum, vagyis április 4-e legyen piros betűvel bevésve a naptárakba. A kronológiai kérdéseket innentől bogozzák ki a beszélgetés résztvevői.

Hogy a kis Vas megyei falut és az egész országot a szovjetek felszabadították-e, vagy megszállták, az már a kor embere számára is megosztó kérdés volt, 1989 óta pedig a nyilvánosságban is rendszeresen ad okot kemény vitákra. Konok Péter szerint az emberek nagy többsége nem tudhatta, mit hoz Magyarország számára a Vörös Hadsereg érkezése. A sztálini rezsim valós arcát legfeljebb azok a Moszkvából hazaérkezett kommunisták ismerhették, akik a korabeli vicc szerint Horthy fehér lova után Vorosi-lovon érkeztek haza. A műsorból azonban kiderül az is, ki volt talán az egyetlen ember Budapesten, aki az első naptól kezdve tudta, mi vár az országra, de nem volt alkalma elmondani senkinek.

Ugyanakkor Konok úgy véli, a „felszabadulás” kifejezés használata indokolt, hiszen nagyon sokan reménykedtek abban, hogy valami jobb jön, a háború nyomása alól pedig vakóban mindenki felszabadult.

Balogh Gábor szerint azonban a háború nagyon sok ember számára nem ért véget a front elvonulásával. Ahol az oroszok hosszabban elidőztek, ott a lakosság a hétköznapi brutalitás olyan szintjét tapasztalhatta meg, amit még korábban soha. „Akire rárúgta az ajtót egy szovjet katona, azzal a csokiosztástól a tarkón lövésig bármi megtörténhetett” – fogalmazott. Balogh úgy látja, hogy 1945 a magyar történelem egyik, ha nem a legmélyebb pontja, amikor az emberek többsége számára a közszolgáltatások, az egészségügy, az élelmezés és a közbiztonság összeomlása közepette nem az volt a kérdés, hogy lesz-e független, demokratikus Magyarország, hanem az, hogy megélik-e a holnapot.

Az adásból kiderül az is, a két történész szerint mely filmek vagy dalok idézik meg a legjobban ezt a korszakot. A ’45-ös reményekről és félelmekről innentől esik szó.

Karafiáth Orsolya felidézte, milyen sokan, köztük értelmiségiek és művészek is, élték meg euforikus hangulatban az 1945 és 1948 közötti éveket. Hogy lehet, hogy nem látták, milyen világ közeledik? – tette fel a kérdést, amelyre a választ a két történész természetesen nem ugyanúgy látja.

Konok Péter szerint nem volt egyetlen kijelölhető pillanat, amikortól világossá vált, hogy a demokráciát felszámolják. Ez egy folyamat volt, és mindenki más és más ponton ébredt rá, hogy merre tart az ország. Ugyanakkor érthető, hogy sokan lelkesedtek, mert úgy tűnt, rengeteg lehetőség nyílik meg. „Annyi minden lehetett volna…” – idézte az éppen 1945-ben született Hobo sorait a történész.

Balogh Gábor ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a „népi” jelző az akkori demokrácia mellett valójában azt jelenttette, hogy a középtől jobbra álló embereket, szervezeteket és gondolatokat a Horthy-korszakkal azonosítva lényegében kiradírozták a magyar közbeszédből. Szerinte így legfeljebb egy „féloldalas” demokráciáról beszélhetünk. A korszak ellentmondásairól itt esik szó.

A műsorban szóba jött még az 1920 és 1945 közötti elit, illetve a rendszer kisebb-nagyobb tisztségviselőinek felelőssége, amelyet a résztvevők jócskán másként ítéltek meg.

Április 4-e évtizedeken át állami ünnepnap volt, amelyet óvodától a nyugdíjasotthonig mindenhol megtartottak. A műsorból az is kiderül, Karafiáth Orsolya, Konok Péter és Balogh Gábor milyen emlékeket őriznek „a Felszabadulás Napjáról”.

A teljes adás itt tekinthető meg: