közélet
A kormányzati döntések kritizálását tartja elsődleges feladatának, az ellenzéki szereplők gazdaságpolitikai bírálatát pedig részben korainak, részben terméketlennek látja – mondta el Bod Péter Ákos Kóczián Péternek az ÖT YouTube-csatornáján debütáló Szemben Kócziánnal című műsorban.
A szavazófülkébe lépés előtti és utáni magány
Közeledik az idő, amikor néhány másodpercet a szavazófülke magányában töltve fontos döntést hozhatunk közös hazánkról és közös jövőnkről. Ezt a közhelyet a következő hónapokban is gyakran halljuk majd, de talán többet kellene beszélnünk arról a sokkal pusztítóbb magányról, ami a szavazófülkébe lépés előtt és után vár ránk.
Biztosan Magyar Péter pártja még a Tisza?
A Közelkép legfrissebb adásában Schiffer András Kapitány István és Orbán Anita tiszás leigazolására nézett rá. Arról is beszél, különös pártszakadás történt a Fideszben még a 2010-es években.
Hogy Orbán Anita a Tisza párt vezető külpolitikai személyisége lett, bizonyítja, Magyar Péterék kampányának „utolsó menedéke” a „jó Fidesz”, tehát egyfajta „elromlás előtti állapot” felmutatása. A héten többek közt ezt beszélték meg az ÖT-ben Vogyerák Anikó műsorvezetésével Konok Péter, Kóczián Péter, Ceglédi Zoltán és Hont András.
Megnyerni a napot, az órát, a percet, a másodpercet
„Manapság az időhöz kötött dolgok gyorsabban évülnek el, mint korábban. Gyorsan válnak múlttá, és kerülnek ki ezáltal figyelmünk köréből. A jelen egyetlen aktuális csúccsá zsugorodik. Nem tart.”
A Mercosur-megállapodás ügyében a Fidesz és a Tisza is a magyar emberek érdekei ellen szavaztak
Mind a Fidesz, mind a Tisza láthatóan elképesztően büszke arra, hogy komoly kárt okozott Magyarországnak, amikor Trump és Kína érdekei szerint szavazott a Mercosur ügyében.
Mit ígér a tehetséges Kapitány István múltja?
„Kapitány István vagyok, ha vicces akarnék lenni, akkor úgy mondanám: a magyar Jockey Ewing.” Nem tudhatjuk pontosan, mire gondolt a költő, amikor így mutatta be magát.
EUkvizíció – Az EU szankciós rendszere modern inkvizíció
Az inkvizíció lényege nem a fizikai erőszak volt, hanem a mechanizmus: ideológiai mérce, homályos vádak, a vádló és az ítélkező hatalom összefonódása, valamint a bizonyítás terhének áthárítása az érintettre.
Donald Trump éppen egy éve lépett újra hivatalba az Egyesült Államok 47. elnökeként, és igazán nem állíthatjuk, hogy akár csak egy pillanatra is okot adott volna az unalomra vagy a csendes szemlélődésre, legyen szó az amerikai belpolitikáról vagy éppen világpolitikáról – ez a kettő egyébként is mintha ugyanazon érme két oldala volna Trump számára.
Köhög az EU francia-német motorja, de ki fogja megszerelni?
A Ring friss adásában Gavra Gábor Emmanuel Macron davosi beszédéről, a francia geopolitikai álmokról és célokról, illetve az Uniót összetartó francia-német tandem állapotáról faggatja Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértőt.
Kié lesz a hatalom a Tisza Pártban?
Kapitány István leigazolása után először merülhet föl a kérdés a Tisza Párt esetleges kormányzásával kapcsolatban: ki fogja meghatározni az irányokat egy lehetséges Magyar-adminisztrációban? A felvetés sokkal égetőbb, mint gondolnánk. El is mondom, miért.
Amikor a zöldségesekért jöttek, nem szóltam, mert nem vagyok zöldséges
Hatalmas elánnal osztogatja körbe a művelt közvélemény Mark Carney szavait, melyben a kanadai miniszterelnök Václav Havel 1978-as esszéjét is idézi. Ám egyetlen író, társadalomtudós, fészbúkpróféta és láncfűrészes operáló sem vette a fáradtságot, hogy megnézze az eredetit.
Megjött az új Kapitány? És akkor ki a Tisza másodpilótája? | Ez volt az ÖT a héten
A legfrissebb ÖT-ben Vogyerák Anikót a műsorvezetői székben Gavra Gábor pótolta, ő beszélte meg Konok Péterrel, Nagy Attila Tiborral, a Ceglédi Zoltánt helyettesítő Balogh Gáborral és Hont Andrással egy újabb mozgalmas hét eseményeit. A fő témák Grönland és a Tisza Párt új gazdasági főembere, Kapitány István volt Shell-vezető fellépése voltak.
Arról, hogy Kapitány István berobbant a politikába, már néhány nap leforgása alatt leírtak szinte mindent és annak az ellenkezőjét is. A széles skálán mozgó vélemények és értékítéletek nagy részének azonban van egy közös pontja: a célközönség kognitív disszonanciájának előzékeny lecsavarása.
A Nyugat a harmadik világháború felé sodródik. Hogy lehet ezt megállítani?
A háborúk leginkább úgy törnek ki, hogy fokozatosan eltűnnek a fékek, megszűnnek az érdemi kommunikációs csatornák, elhal a bizalom, a kompromisszum szégyenné válik, és a felek a saját retorikájuk foglyaivá válnak.
Szórakozóhelyeket tehetnek tönkre a félelemkeltő drograzziák | A Pécsi Est Café-ügyről
A gond a fellépés arányosságával és indokoltságával van.