spotify Hallgasd meg!

Idegesek lehetnek a kormányban, ugyanis még mindig nem sikerült Szlovákiához csatolni Nógrád vármegyét. Nemcsak azért, mert még mindig egy temetőnyi földterületen vitatkoznak, hanem mert elfelejtették, hogy ezen a vidéken van egy titkos labirintus, ahová a miniszterelnök és pár bizalmasa menekülne, mondjuk egy atomháború idején. Vagy ha elszaporodna az a medvefaj, amelyik áruló konzervatívokat szokott szétmarcangolni. Valahogy megérzi őket, van orra hozzá. De biztos akadnak még egyéb nemzetbiztonsági okok is.

Nagybátyám szerint ez a titkos objektum majdnem a fél vármegye alatt húzódik, és még megemlíteni is egyenértékű a hazaárulással. Csakhogy elfeledkeztek róla, most meg gyorsan helyet kell keresni neki, megépíteni, kikaparni az új atombiztos földalatti hatvanpusztai kastélymásolatot, ami nem könnyű feladat. És bizony sok idő. De semmi baj, mert a Dunántúlon találtak megfelelő helyet neki: hatalmas csővezeték építésnek álcázva dolgoznak a föld felett, de főleg alatt, csak ha kész lesz, azt kell megoldaniuk, hogyan vigyék át észrevétlenül azt a sok ételt, italt, ruhát, papírpénzt, aranyórát, méregfogat, amire az atom- és egyéb katasztrófa után szüksége lesz majd a túlélő politikusoknak. Hogy a Ferrarikról már ne is beszéljek.

Nagybátyám pontos információval rendelkezik arról is, hogy az átcuccolást egy előrehozott választás kiírásával fogják megoldani. A jónép avval lesz elfoglalva, hogy repül az Orbán, de a háromnegyedénél gyorsan megállítják az egészet, hogy bocs, mégsem. Ennek a „mégsem”-nek a kidolgozása még folyik, de hamarosan meglesz a megoldás. Mondjuk, hirtelen lekapcsolják az áramot az egész országban. Igazából már a lelkekben le van, akkor meg mit nekik az a több millió leengedett hűtő, megromlott hús. Találékony a magyar, amúgy is muszáj lesz mindenhol főzőversenyt szervezni, de ez csak egy ötlet.

Anyám is volt a Fidesz Harcosok Klubja-rendezvényén, és megvetően mondta, amikor kiröhögtem érte, hogy ez csak parasztvakítás, gumicsont a politikai elemzőknek. Ugyanis ő, mint a vidéki belsők vezetője, pontosan tudja, hogy sokkal komolyabb dolgok vannak a háttérben. Nemhiába kaptak szupertitkos kiképzést Észak-Koreában pár hónappal ezelőtt. Itt nem csak HK lesz, nem pusztán kommentbarbárok szívják majd az ellenzék vérét az interneten, kiabálja, itt a Hadseregek Hadsere lesz: HH, csak nem úgy. Hirtelen megtorpan, mentálisan átvilágítja magát (van rá valami rogáni technika), nem árult-e el túl sokat. Aztán nem bírja ki: átnevelő táborok lesznek, majd meglátjátok! És a Harcosok Klubja tagjai lesznek az őrök!

És nagy husángokkal őrzik majd a balliberálisokat?, kérdezem. Digitálisan, te hülye, jön a válasz, csak nem gondolod, hogy tényleg táborokat építenek, mit gondolsz, miért lett bevezetve a Digitális Állampolgár applikáció vagy micsoda?

Kicsit beleremeg ezekbe a mondatokba azért. Remélem, az én őröm nem te leszel, mutter, szúrok oda neki egyet, majd bemegyek a szobába visszanézni a YouTube-on, milyen eligazítást kaptak a szektás harcosok. Hátha kiszúrom anyámat a tömegben, esetleg ráközelítenek, hogy milyen az, amikor hétköznapi öregasszonyból viking vezérnővé változtatja a politika természetfeletti ereje.

Az elején hirtelen úgy tűnt, hogy egy UFC-közvetítés elejét bámulom, mikor még csak az üres ring van a fókuszban, és nem vonultak be oldalról a küzdő felek. Én a fideszesek helyében biztos összekötöttem volna egy jó kis meccsel az egészet, már csak a miheztartás végett is. Menczer lehetett volna a világhangos konferanszié, Szijjártó vezethette volna a találkozót, utána közös ima a törött jobbos bordákért, amivel ráhangolódott volna a tömeg az eszmei mondanivalóra, de úgy látszik, már nem olyan frissek a tanácsadók, mint régen.

Persze a Főnököt nem bírom megvárni, lemegyek inkább a Kis Sarlóba egy nyugtató vicére, és hogy megkérjem pár kormánypárti ismerősömet, szerezzenek már nekem is egy példányt a Harcosok Kódexéből, mert most már nagyon kíváncsi vagyok a kommunikációs támadás irányaira, az ellenzéket, főleg a baloldalt kozmikus megalázó szóösszetételekre, a leírt szavak érzelmi vibrálására, satöbbi. Neked mi nem hozunk semmit, mondják barátságtalanul a komák, azt hiszik, gúnyolódom, és tényleg.

Géza bátyám szelíden elkalauzol az asztaluktól, érzi a vér ízét, a mentális delej szagát. Inkább meghív egy rövidre, csak fogjam már be a szám, nem kell a balhé, és hogy a nem létező városi vagy megyei feketelistára tegyenek. Így is a család fekete báránya vagyok, a rokonság a likvidálásomról álmodik. Pusztító szomorúság fog el ettől az egésztől a sarokban, már a kedvenc RTL Klub-os bemondónőm sem tetszik, közeleg az ország- és világvég.

Mikor elindulok hazafelé, pityeregni kezd az eső.