Kenszel Pikcsör
Szökésben | Kenszel Pikcsör, 13. rész
A civakodás képe csak nagyon lassan, komótosan bontakozott ki előttem, ahogy az agyam kamerája feldolgozta az eseményeket, mintha egy Tarr Béla-filmben lettem volna, bár én csak egyszer láttam tőle valamit, akkor is valami csaj cipelt el a vetítésre. A Kenszel Pikcsör című rövidpróza-sorozat tizenharmadik része.
Digitál | Kenszel Pikcsör, 12. rész
A Kis Sarlóban gyűjtést szerveztek anyámnak, mert biztosan megbolondult, hátha kell a pénz, hogy elvigyem egy jó pszichiáterhez, sámánhoz, vajákoshoz. Mondtam nekik, fölösleges, őt még egy államcsőd sem tudná meggyógyítani. A Kenszel Pikcsör című rövidpróza-sorozat tizenkettedik része.
Anyám, a vogon | Kenszel Pikcsör, 11. rész
„Azokban az időkben tele volt zajjal meg zenével az egész város. Egyrészt ott voltak a gyárak a maguk dallamaival, mellettük pedig minden utcában legalább három kocsma, amiből kettőben élőzene szólt, rövid felfutása volt akkor a bluesnak, és rengeteg helyen az ment. A punk mellett valahogy mi is játszottunk bluest, sajátos felfogásban, amit nem sokan ismertek fel.” A Kenszel Pikcsör című rövidpróza-sorozat tizenegyedik része.
Jónás | Kenszel Pikcsör, 10. rész
„Az egyetlen buszjáratot, ami bejött ide, már két éve elvették, egyszerűen nem jár be semmilyen busz. Az embereknek legalább két-három kilométert kell gyalogolniuk a következő megállóig, ami azért a nehezen mozgó nyugdíjasoknak és az iskolába, netán dolgozni siető embereknek elég nehéz. Bár alig van munka Nógrádban, de akkor is.” A Kenszel Pikcsör című rövidpróza-sorozat tizedik része.
Ruszkik, gyertek! | Kenszel Pikcsör, 8. rész
Anyám mindennap vitte az ebédet az orosz katonáknak, szegények ne éhezzenek, és elkezdett keményen oroszul tanulni, hogy el tudjon beszélgetni a drága lelkekkel, így mondta, tényleg, drága lelkek. Ez sem volt semmi, de amikor kiderült, hogy jó pár fideszes öregasszonnyal létrehoztak egy Facebook-csoportot Ruszkik, gyertek vissza! címmel, na, az már kiverte a biztosítékot.
Temuház | Kenszel Pikcsör, 7. rész
A Részeges Nándi verekedésbe fulladt temetése után egy újabb rendelet borzolja a kedélyeket: dologházba zárnák nemcsak a hajléktalanokat és a csavargókat, hanem bizonyos civil szervezetek és sajtóorgánumok képviselőit is, hogy ott társadalmilag hasznos munkát végezzenek. De mi lesz, ha odabent, mondjuk, Bikacsök néven indítanak új lapot vagy műsort? A Kenszel Pikcsör című rövidpróza-sorozat hetedik része.
Drákói vigyor | Kenszel Pikcsör, 6. rész
Zsoltival az egyik éjszakás műszakban kezdtünk el politikáról beszélni, felgyorsult a beszéde, kicsit mélyebb lett a hangja, és két mondat után már a nagyhatalmi világ-összeesküvés közepén találtam magunkat. A Kenszel Pikcsör című rövidpróza-sorozat hatodik része.
Harc | Kenszel Pikcsör, 5. rész
„Anyám is volt a Fidesz Harcosok Klubja-rendezvényén, és megvetően mondta, amikor kiröhögtem érte, hogy ez csak parasztvakítás, gumicsont a politikai elemzőknek. Ugyanis ő, mint a vidéki belsők vezetője, pontosan tudja, hogy sokkal komolyabb dolgok vannak a háttérben. Nemhiába kaptak szupertitkos kiképzést Észak-Koreában.” A Kenszel Pikcsör című rövidpróza-sorozat ötödik része.
Kínai arc | Kenszel Pikcsör, 4. rész
A világvégi palóc kisvárosban kitört a botrány, mert a kínai testvérvárostól kapott arcfelismerő program meghibásodott, és a rendőrök tévedésből a hentes feleségét vitték el. A Kenszel Pikcsör című rövidpróza-sorozat negyedik része.
Magyar Elvis | Kenszel Pikcsör, 2. rész
„Bent, a falra feszített tévében éppen Trump dicséri a magyar kormányt, hogy önként átadja területe egy részét Ficóéknak. Szerinte ez Európa jövője, és Ukrajna is tanulhatna ebből az eleganciából. Mögötte ismeretlen, elegáns alakváltók bólogatnak, de nagyon.” A Kenszel Pikcsör című rövidpróza-sorozat második része.
Szlovákia szaga | Kenszel Pikcsör, 1. rész
„Megtörtént, amire tíz évvel ezelőtt még senki sem gondolt volna: pénteki Kossuth Rádió-s interjújában a miniszterelnök bejelentette, hosszú tárgyalások után átadjuk Nógrád vármegyét Szlovákiának.” A Kenszel Pikcsör című rövidpróza-sorozat nyitódarabja.