Az éhségsztrájk kétségkívül az egyik legdrasztikusabb tiltakozási forma, amely során az egyén saját testi épségét áldozza fel a „magasabb célok” vagy éppen a nyers politikai érdekek oltárán.
A történelem legismertebb koplalója Mahatma Gandhi volt, aki több éhségsztrájkot hajtott végre a hindu-muzulmán egység helyreállításáért és az indiai brit uralom ellen. Leghosszab éhségsztrájkja 21 napig tartott.
Bobby Sands, az angolok ellen harcoló illegális Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) fogvatartott tagja számos társával együtt egy belfasti börtönben éhezett. Akciója, amely 66 napig tartott, halállal vegződött.
Az Al Jazeera Balkans állítása szerint azonban a csúcstartó mégis az izraeli börtönben raboskodó palesztin Thaer Halahleh volt, aki állítólag 79 napig folytatta (és túlélte) éhségsztrájkját.
Az említett tiltakozási módszer Szerbiában az utóbbi másfél évtizedben „jött divatba”.
A morbid sorozat 2011-ben vette kezdetét, amikor Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt akkori elnöke a hatalomátvétel előtti évben látványos tiltakozásba kezdett a parlament épületénél felállított sátorban. Nyolc napig tartó éhség- és szomjúságsztrájkját Irinej ortodox pátriárka rábeszélésére hagyta abba, akivel együtt fogyasztották el a húsvéti tojást.
Akciója ugyan nem járt azonnali sikerrel, hiszen az akkori demokrata párti hatalom nem tett eleget követelésének, amely az előrehozott választások kiírására irányult, de gesztusa jelentősen hozzájárult politikai imázsának megerősítéséhez. A Szerb Haladó Párt egy évre rá, 2012-ben került hatalomra, Nikolić pedig Szerbia elnöke lett.
Az azt követő években az ellenzék is többször nyúlt a szóban forgó fegyverhez.
Boško Obradović, a jobboldali Dveri (Oltárajtó) vezetője, 2020 májusában szintén a parlament előtt kezdett el éhezni az alkotmány megszegése, a rossz választási feltételek és a koszovói szerbek „kedvezőtlen helyzete” miatt. Sztrájkja tizenegy napig tartott, és bár a tiltakozás széles körű médiafigyelmet kapott, konkrét politikai eredményt nem hozott.
Akciójára a rezsim is reagált. Sandra Božić és Aleksandar Martinović, a Szerb Haladó Párt képviselői amolyan „kontra-éhségsztrájkot” indítottak. Lépésüket azzal indokolták, hogy az ügyészség nem reagált Obradović „fasiszta magatartására”, amely abban nyilvánult meg, hogy szerintük megtámadta az egyik idős kollégájukat. Színpadias gesztusuk inkább tűnt komikusnak, mint komolynak. Božić egy, Martinović két napig böjtölt. Azt mondták, Aleksandar Vučić szerb elnök utasította őket, hogy hagyják abba az akciójukat.
Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke 2023-ban tizenkét napig
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.