A Közelkép legfrissebb adásában Gavra Gábor és Schiffer András Izrael és az Egyesült Államok Iránnal szembeni akcióját, Jámbor András visszalépését és a kormányoldalon tapasztalható válságjelenségeket vesézik ki.

Schiffer „rettenetes kockázatnak” látja, amit a zsidó állam és az USA vállalt a támadással, amelyet „nemzetközi jogi szempontból tarthatatlannak” nevez. Ám nem tartja kizártnak, hogy Trump részéről van ebben „valami csavar, valami mögöttes megfontolás”, hiszen az amerikai elnök „merőben más tárgyalási móddal lép fel, mint ahogy azt a jól fésült politikusoktól megszokhattuk az elmúlt 80 évben”. Megjegyezte: neki eleve nincsenek illúziói az USA kapcsán, amely a nemzetközi joghoz úgy áll hozzá, hogy „addig létezik, amíg az az ő imperialista érdekeit szolgálja”.

Ugyanakkor hozzátette: ez az akció mégis csak „azzt célozta, hogy egy olyan állam, amelyik egy másik államnak az elpusztítását tartja a doktrínája élén, ne rendelkezzen atomfegyverrel”. Schiffer képmutatónak tartja az oroszok szörnyűlködését is egy másik állam szuverenitásának és integritásának megsértése kapcsán. Azt is álságosnak tartja, hogy Irán bombázásán azok a „progresszív aktivisták” háborodtak „akik az utóbbi tizenplusz évben a különböző CIA körüli pénzosztóközpontok zsoldjában álltak”.

Schiffer nem kíméli a brüsszeli bürokráciát sem, amely egy pillanat alatt váltott át palesztinbarát alapállásról az izraeli-amerikai álláspont támogatására. Úgy látja, Európa más globális kérdések terén is egyre inkább marginalizálódik.

Jámbor András bejelentését, mely szerint nem indul a jövő évi választásokon, úgy kommentálta: a 2010 utáni ellenzéki struktúrák „szétmállottak”. „Minden, ami nem a NER, nem a hatalom, ott tulajdonképpen stabil struktúrák, társadalmi struktúrák nincsenek” – mutat rá. Úgy véli, sokat elmond Jámbor András kérlelhetetlen baloldaliságáról, hogy most éppen egy olyan párt javára lép vissza, amelyik még rá is tromfol a Fidesz adópolitikájára. Leszögezi: ha valaki politizálni kezd, annak politikai célokat kell kitűznie maga elé, az pedig nem az, hogy „hogy hívják az ország miniszterelnökét” hanem az, hogy mit gondolunk a jó életről”.

Schiffer András ugyanakkor a kormányoldalon is súlyos válságjelenségeket lát. „Most készül az első olyan választásra a Fidesz, ahol nincsen sztorija” – mutat rá. Szerinte, ha most megkérdeznék a kormányt, mit is csinált az elmúlt három-négy évben, nem igazán tudnának mit mondani.

Mi Orbán legfőbb ellenfele, ha nem a Tisza? Mit nyer a Fidesz akkor is, ha a Tisza győz a választásokon? Mi a közös Horn Gyulában és Magyar Péterben?

Kiderül a műsorból, ami itt megtekinthető: