A legfrissebb ÖT-ben Vogyerák Anikót a műsorvezetői székben Gavra Gábor szerkesztő pótolta, ő beszélte meg Konok Péterrel, Nagy Attila Tiborral, a Ceglédi Zoltánt helyettesítő Balogh Gáborral és Hont Andrással egy újabb mozgalmas hét eseményeit. A fő témák Grönland és a Tisza Párt új gazdasági főembere, Kapitány István volt Shell-vezető fellépése voltak.
 


Ami Grönland kérdését illeti, szóba került, hogy Amerika, amikor hódítási szándékait szövetségesei ellenében óhajtja érvényesíteni, határátlépést követ el. Olyan ugyanis még nem volt, hogy az Egyesült Államok Európával szemben is ilyen nyíltan folytasson hatalmi politikát. A „műmosoly” korszaka helyett az őszinte vicsor ideje következik, vagy ahogy Balogh Gábor megfogalmazta: „Egy olyan csávó került hatalomra, aki elmondta, hogy jó, hogy érvényesítjük az érdekeinket, de minek hozzá ez az egész duma?”

Kapitány István megjelenését ellenzéki megmondó-körökben óriási lelkesedés övezte, de az egykori Shell-potentát megjelenéséről az ÖT beszélgetőpartnereinek inkább a kérdés jutott eszébe: el tudjuk-e képzelni, hogy Magyar Péternek Kapitány a beosztottja lesz, vagy inkább a fordítottja jut eszünkbe? Technokrata vezetőkre egyébként az Orbán-ellenes oldalon számos példa adódott, hangzik el a műsorban: Oszkó Péter, Bajnai Gordon, de még korábban Medgyessy Péter is a vállalati-üzletemberi-szakértői imázzsal lettek kormányfők, miniszterek.

Konok Péter Kapitány István fellépétetésével kapcsolatban hozzátette: az irány és inspiráció világos, Augusto Pinochet chilei diktátor a „chicagói fiúk” amerikai-piacpárti szakértőit hozta be, Tony Blair brit miniszterelnök pedig a korábban baloldali Munkáspártot rakta tele multis vezetőkkel. A probléma inkább az, hogy egy ilyen praktikus lépést erkölcsi állásfoglalásként próbálják az ellenzéki világban eladni. De lehet-e vállalatvezetői szemlélettel sikeresen irányítani az országot – tette fel a kérdést Nagy Attila Tibor.

Az e heti ÖT-ből kiderül az is, mi a közös Dobrev Klárában és Hillary Clintonban, milyen Karinthy-sorok jutottak eszébe Hont Andrásnak, és pontosan miről, van-e értelme a BlackRock emlegetésének, mi a valódi szerepe és jelentősége egy ilyen óriási tőkealap-kezelőnek, valamint, hogy miben különbözik a nemzetközi tőke és a NER „nemzeti tőkéje”, ha egyáltalán.