A Péter & Gábor első 2026-os adásában az év várhatóan legfontosabb eseménye, az országgyűlési választások apropóján a képviseleti demokrácia 200 éves kalandos és küzdelmes útját járhatjuk végig Karafiáth Orsolyával, Konok Péterrel és Balogh Gáborral.
Már a műsor elején kiderül, hogy a két történész alapvetően máshogyan viszonyul a kérdéshez. Konok Péter „életvitelszerűen tartózkodik”, és ez a választásokra is igaz. „A szavazás önmagában, az a hatalom elidegenítése” – véli. „Ha a választások bármin is változtatnának, már rég betiltották volna” – idéz egy régi anarchista mondást.
A képviseleti demokráciának Balogh Gábor is „borzasztó, sok sebből vérző rendszernek” tartja, ám hozzáteszi: „ennél működőképesebbet még nem nagyon találtunk ki.” Ugyanakkor megjegyzi: „nagyon komolyan el kéne gondolkodnunk azon, hogy jó-e az, hogy mindenkinek van szavazati joga, vagy jó-e az, hogy mindenki szavazati joga ugyanannyit ér.”
A műsorból kiderül, hogy 1848-ban nem csak az első népképviseleti választások zajlottak – hanem igazából az első választások. Legalábbis abban a formában, ahogy ma ismerjük. A rendi országgyűlések követeit ugyanis legtöbbször az alapján választották meg, hogy a vármegyeháza körül összegyűlt tömeg kinek a nevére vivátozott hangosabban. Konok Péter számára ez az eljárás ma is ismerős. „Manapság egy ordibáló verseny folyik, közfelkiáltások vetélkednek egymással.” Ugyanakkor hozzáteszi: ma a polgári demokrácia szinten minden kritikája tabunak számít, „Ha az ember azt mondja, hogy nem biztos, hogy ez minden rendszerek legjobbika”, akkor gyorsan szalonképtelenné válik.
Mennyien szavazhattak a dualizmus kori választásokon? Hogyan tágult és szűkült a választójog az elmúlt 150 évben? Demokratikusak voltak-e a Horthy-korszak választásai? Ha igen, miért nem, ha nem, miért igen? Szabad volt-e az „első szabad választás” 1945-ben? Kinek a kezében van a „népi bot”, és kire sújt le?
Kiderül a műsorból.
Bejelentkezés