Az Öt legfrissebb adásában Zelenszkij Válasz Online-nak adott interjúja, az „átláthatósági” törvény elhalasztása és az összes-vissza torzított hazai médiapiac helyzete került terítékre. A kemény véleménykarambolok ezúttal sem maradtak el.

Nagy Attila Tibor az ukrán elnök állításai közül azt tarttja a legérdekesebbnek, hogy „mindent tudnak” a magyar hírszerzés tevékenységéről és erről bizonyítékaik is vannak. Az elemző szerint ez - feltéve, hogy az ukrán államfő igazat mond – komoly kérdéseket vet fel a hazai titkosszolgálatok működésével kapcsolatban. Hozzáteszi: eleve nem szerencsés, ha az elvileg titkosan működő állami szervezetek a politikába ártják magukat, például, ha a katonai elhárítás egyik vezetője egy fideszes politikussal együtt nyilatkozik a Tisza Párt ukrán titkosszolgálati érintettségéről.

Dévényi István felveteti: mennyire lehet hatékony a magyar elhárítás, ha Ruszin-Szendi Romuluszról éveken át nem tudták, hogy „kvázi ukrán kémként áskálódott a NATO-ban Magyarország ellen”? Hozzáteszi: az teljesen természetes, hogy ha egy szomszédos országban háború van, akkor Magyarország védelmében hírszerző tevékenységet folytatunk, ám, amit Zelenszkij ebben az interjúban elmondott (például a légvédelmi rakéták elhelyezkedés utáni kutakodás) már túlmutat ezen. Ugyanakkor úgy látja, ennek akkor sem lesz komoly belpolitikai következménye, ha az ukránok valóban bizonyítani tudják az állításaikat, hiszen a Fidesz-tábort ez nem fogja megrendíteni. Az viszont érdekes lehet, hogy a NATO-ban milyen visszhangja lehet ennek, hiszen az ukrán elnöknek a szövetség azt mondta, nem tudtak ezekről a magyar akciókról.

Konok Péter szerint aligha fogjuk megtudni, hogy a NATO valójában mit szól ehhez, vagy, hogy milyen szerepet játszottak a történetben. Számára „nem túl meggyőző”, hogy azt állítják, nem tudtak a magyar kémkedésről, hiszen „mi mást mondhattak volna?”  A történész úgy véli,  most egy olyan „átmeneti korban” vagyunk, amikor rácsodálkozunk arra, hogy a titkosszolgálatok nem feltétlenül a feladatukat mindenkor semlegesen végző szervek, „hanem bizony „a belpolitika, a pártpolitika, sőt az egyéni érvényesülés eszközei” is lehetnek.

Hont András arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar szolgálatoknak információik egy részét át kell adniuk a NATO-nak, amely nyilván maga is kémkedik egy háborúban álló országban. Szerinte az a kérdés is felmerül, hogy vannak-e az ukránoknak a NATO-tól szerzett forrásai a magyar szolgálatokról. „Ebben az esetben, hogy ki is sérti meg a szövetségi hűséget, az meglehetősen más megvilágításba kerül” – teszi hozzá. Megjegyzi: Zelenszkij politikájával kapcsolatban a „legnagyobb kérdőjel” az, hogy „hamis illúziókat táplál” a saját népében.

Ki ütött először: Orbán, vagy Zelenszkij? Mi motiválta az ukrán elnököt, hogy nyilatkozzon a Válasz Online-nak? „Előretolt helyőrség”, vagy „pofozóbábu” az EU-ban a magyar miniszterelnök? A civil tiltakozás miatt halasztották el az „átláthatóságinak” nevezett törvényt, vagy valami más áll a háttérben? A Fidesz csak riogatott a jogszabállyal, vagy tényleg el akarja lehetetleníteni a független médiát? A Gyurcsány-kormány végnapjait idézi, amit a kormány művel? Létezik-e még Magyarországon médiapiac?

Erről, és még számos más témáról is parázs vita zajlott a stúdióban.

A műsor itt tekinthető meg: