Gavra Gábor eredetileg elsősorban Ukrajnáról és Tajvanról beszélgetett volna Demkó Attilával a Ring friss adásában, ám Donald Trump beleszólt a műsorszerkesztésbe a venezuelai beavatkozással. Azért persze az előbbi két témáról is esett szó.
Demkó úgy véli, Schiffer Andrásnak nincs teljesen igaza, amikor azt mondja, hogy az Egyesült Államok belépett „az új imperializmus korába”. Szerinte ugyanis „soha nem hagyta el ezt a kort”, hiszen a most „brutális őszinteségnél” jobban becsomagolva ugyan, de lényegében 250 éve birodalmi politikát folytat. Szerinte Maduróért „nem érdemes sírni”, ám „az más kérdés, hogy a nemzetközi jogba ez hogy illeszthető bele?”
Demkó szerint az valóban új jelenség, hogy Washington ennyire nyíltan kimondja, hogy elsősorban az olajról és a „mi félteként” felett gyakorolt ellenőrzésről szól az akció. A neokonok virágkorában ezzel szemben azért „volt egy kis hit, hogy elvisszük a demokráciát is”. Azt ugyanakkor hozzáteszi: az amerikai kormány éppen aktuális felháborodása mindig is a gazdasági tényezők függvénye volt. „Sok rossz fiú van sok államban, de általában ott veszik le a rossz fiút, ahol sok az olaj” – foglalja össze szikáran az elmúlt évtizedek tapasztalatait.
Az ideologikus csomagolás azonban sokszor még rosszabb eredménnyel járt, mert „lehetetlen küldetést” vállaltak ezzel például Afganisztánban, vagy Irakban – mutat rá. Úgy látja, most a venezuelai nép is jobban jár egy korlátozott beavatkozással, Nicolás Maduro elmozdításával, majd egy kiegyezéssel a jelenlegi vezetéssel. Ennek alternatívája ugyanis könnyen egy véres polgárháború lehetne. Így aztán nem érdemes „erkölcscsőszként elítélni Donald Trumpot” – vélekedik a szakember. Sokat tartják amorálisnak az amerikai elnök politikáját, ám Demkó felveti: „Nem az az erkölcstelen, hogyha erőltetünk valamit, és meghal benne 500 ezer ember, és még jobban tönkre megy az ország”
Ugyanakkor az elnök Grönlanddal kapcsolatos megnyilvánulásait „jelentős túlzásnak” tartja. Szerinte teljesen felesleges ebben a stílusban nyilatkozni, hiszen a dánoktól, ha szépen kérik, mindent megkapnának”, annyi katonai bázist építhetnének oda, amennyit akarnak. „Nem tudom miért kell ennyire átesni a ló túloldalára” – fogalmaz a szakértő.
Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia Demkó szerint „túl őszinte” stílusú, ami nem vall profizmusra. Ugyanakkor leszögezi: a dokumentumot nagyon is komolyan kell venni, azt pedig kifejezetten pozitív jelnek tekinti, hogy „a Nyugat igazi problémái” benne vannak. Többek közt az „valóságtól elszakadt európai elit”, amely képtelen szembenézni a jövő kihívásaival.
Szerinte alapvetően téves az a közkeletű elképzelés, amely a II. világháború előtti helyzethez hasonlítja a mait – ám az ő párhuzamai sem sokkal bizakodóbbak: „Ez nem 1938, ez 1914.”
„Nekem európai polgárként ijesztő az az irány, amibe Európa megy. Ijesztő ez az amerikai nemzeti biztonsági stratégia is. Olyan sok pozitívumot nem látok most így 2026 elején, mert a világ sokkal gyorsabban megy lefele, mint valaha gondoltam” – foglalja össze baljós érzéseit a szakember.
Belemenekülhetünk-e a múlt elől az európai egységbe? Kitart-e Ukrajna az év végéig? Merz csak kifelé pózol, vagy tényleg háborúra készül? Európa ellene mehet egyszerre Amerikának és Oroszországnak is?
Kiderül az adásból.
Bejelentkezés