Három óra várakozás Frankfurtban. Sok minden változott itt, lezüllött, elhomályosodott, hosszú sorok, késések, mozdulatlan mozgólépcsők, és alig lehet egy német szót hallani. A hajnali sör sem jó már, a reptéri perec íztelen. 1981-ben voltam itt utoljára. Akkor is átszálló volt, akkor egy új világba, most egy hazai új világba.
Összeadtam ezt is. 1981 óta kevesebb mint tíz napot töltöttem Budapesten. Hosszú idő ez, és közötte egy pár gyötrelmes nap. Anyám temetése, apám temetése. És rossz humorral mondhatnám,
Ez is egy korszak volt. Betöltötte a történelem által neki szánt szerepét.
És persze rövid volt ez a mostani látogatás is, különösen, ha arra gondolok, hogy itt születtem.
Bosszant, hogy nem tudom fényképezni a várost. Nem jönnek a képek napokig. Nem érzem, mint New Yorkot, nem érzem a nap járását, a jó szögeket. Minden hatalmas, a Parlament, a Vár, a Bazilika, és az első reflex az, hogy mindent belegyömöszöljek egy képbe, de ez nem megy, nem áll össze a kompozíció. Meg kellene nyugodnom egy kicsit, újra megismerni, megtanulni Budapestet. Egy kamera, egy lencse, egy lépés.
Biciklivel képzeltem el a városnézést, de eltűnt a Bubi. Így maradt a gyaloglás és a villamos.
A BKV talán a legjobb és talán a legáttekinthetőbb tömegközlekedési hálózat Európában, de még az is lehet, hogy a világon. És látványos is. A feleségem már ötödször jön le a siklón. Nem tud betelni vele. Jászai Mari tér, villamos a Duna két oldalán. Jön-megy, az orra, mint egy gyereknek, az ablaküvegen. Egy pár óra és olyan, mintha itt született volna.
A Szabadság híd a kedvence, art nouveau stílus, 1896. Van ott is egy Kolodko-miniszobor. Ezekre vadászik.
Már harmadszor megy fel a Várnegyedbe. Ül a Mátyás-templom előtt. Bemegy háromszor oda is, megmássza a Mátyás-templom huszártornya, a „fekete torony” lépcsőit. „Ilyen nincs”, mondja. És „ilyen nincs”, ismétli a Bazilika után, az orgonakoncert után, a Zsinagóga után.
A Duna-korzón töltjük a naplementét. Ide hozott anyám öt-hat éves koromban. Vártuk a lámpagyújtást. Candela, éppen egy zenekar játszik a híd mellett...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.