Amerika köztudottan a vallási tolerancia és hitbéli szabadság hazája, hiszen az állam és egyház szétválasztása (wall of separation) George Washington óta majdhogynem kőbe vésett alaptétele az amerikai társadalmi berendezkedésnek és demokráciának; a különféle hitrendszereket a kormányzat semmilyen körülmények között nem korlátozhatja, illetve nem is sajátíthatja ki saját érdekei és céljai mentén.

Egyház és politika intézményesült, kifinomultságában is határozott George Washington-i távolságtartása természetesen nem mindig érvényesült a végrehajtó hatalom, a Fehér Ház részéről.

Elég csak John Adams alapító atyának, az USA második elnökének elhíresült gondolatát felidéznünk, aki szerint az általuk kidolgozott alkotmányos berendezkedés csak egy aktívan vallásos (keresztény) attitűd és polgári moralitás mellett létezhet és maradhat fenn Amerikában. E politikai filozófiai alapállással mélyen egyetértett a 20. század első felében Reinhold Niebuhr protestáns lelkész, több amerikai elnök befolyásos vallásügyi tanácsadója is, aki szerint a keresztény társadalmi tanítás és realizmus pótolhatatlan támasza, sőt alappillére az amerikai demokráciának – szemben a többi nagy világvallással, így például az iszlámmal vagy a buddhizmussal, illetve a népszerű ezoterikus tanokkal.

A legendás Eisenhower tábornok, aki a második világháborúban az amerikai haderő európai főparancsnoka volt, 1953 februárjában, immár konzervatív, republikánus amerikai elnökként alaposan felrúgta a fehér házi protokollt, és a kritikusai szerint radikális konzervatív precedenst is teremtett, amikor presbiteriánus újkeresztényként megkeresztelkedett a Fehér Házban. Nem sokkal később, vallásügyi tanácsadója, a világhírű evangelizátor, Billy Graham tanácsára elnöki hatalmával megfogadta, hogy visszatéríti az amerikaiakat Istenhez (Back to God initiative), valamint a vallásos-dolgos amerikai életmódhoz, szembehelyezkedve a szovjet-ateista kommunizmus rémképével. A 18. századi, Benjamin Franklin-féle E pluribus Unum (Sokféleségből egy Nemzet) jelmondat mellé, Eisenhower kezdeményezésére az Egyesült Államok 1956-tól új, egyértelműen vallásos üzenetet hordozó nemzeti jelmondatot is kapott az In God We Trust (Bízunk Istenben) mondat által – amely még a dollár bankjegyekre is rákerült.

A hidegháború évtizedeiben és a 21. században a kereszténység védelme, nyílt felvállalása egyáltalán nem állt távol az amerikai elnököktől, és nem csak a politikai kommunikáció szintjén – például az akut alkoholistából újprotestáns kereszténnyé váló texasi kormányzó, ifjabb George Bush 2000-ben Jézus nevével kampányolt az elnökségért. Elsősorban a konzervatív republikánus vezetőkre volt jellemző az ilyesmi, de nem kizárólag rájuk.

Érdekes módon Barack Obama, akit középső...