Nyolc hónap telt el azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael február végén elindította az Epic Fury hadműveletet, és a perzsa-öbölbeli háború mára alapjaiban más arcot öltött. Véget ért a teheráni vezetés megdöntésére irányuló, tömeges légicsapások korszaka, a fegyverek csendje azonban nem békét hozott, hanem feszült, kimerítő állóháborút. Muhanad Seloom, a Doha Institute for Graduate Studies kutatója szerint a konfliktus formát váltott, a légitámadásokat ostrom követte, az ostrom pedig csak kétféleképpen érhet véget: az ostromlott fél vagy megtörik, vagy kitör. Washington és Teherán egyaránt arra számít, hogy a másik fogy ki előbb a türelméből. Ez a törékeny egyensúly viszont a gazdasági kényszerek és a belpolitikai csapdák miatt aligha tud sokáig fennmaradni: előbb vagy utóbb valamelyik fél megpróbál majd erőszakkal kitörni a kialakult helyzetből.
A patthelyzet hátterében egy kijózanító felismerés áll: egyik fél sem tudja térdre kényszeríteni a másikat anélkül, hogy maga is súlyos árat fizetne érte. A júniusi iszlámábádi szándéknyilatkozat alig néhány nap alatt összeomlott, azóta a frontvonalak mozdulatlanok. Washington július 14-én újra tengerzár alá vette az iráni kikötőket, az ország tengeri kivitelének nagyjából kilencven százaléka, az olajé is, gyakorlatilag leállt. Teherán cserébe ott válaszolt, ahol a legérzékenyebben érintheti a világgazdaságot: a Hormuzi-szorosnál. Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) továbbra is lecsap azokra a hajókra, amelyek szerinte „engedély nélkül” kelnek át a szoroson, az amerikai támaszpontokat pedig drónokkal és rakétákkal tartja folyamatos nyomás alatt. Az ilyen helyzeteket az elemzők szívesen nevezik „befagyott konfliktusnak”, és a koreai-félszigeti vagy a 2022 előtti kelet-ukrajnai frontvonalat szokták példaként említeni. A párhuzam azonban sántít. Itt nem egy félreeső határsáv a tét, hanem az a szűk vízi út, amelyen a háború előtt a világ kőolaj- és földgázszállításának nagyjából ötöde haladt át.
A Fehér Ház az elmúlt hetekben egyértelműen hátat fordított a tárgyalásoknak. Trump a Truth Social paltformon azt írta, hogy Amerikának nincs szüksége megállapodásra Iránnal, mert „azok az idők már rég elmúltak”, hiszen az Egyesült Államok kezében van Irán több százmilliárd dollárnyi vagyona, és ellenőrzése alatt tartja a szorost is. Ezzel...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.
