Nemrég, a teljes holdfogyatkozás látványos jelenségének árnyékában ismételten hallhattuk a nagy bejelentést, hogy az Amerikai Egyesült Államok fél évszázad elteltével újra a Holdra készül, sőt onnan a Marsra – mindezt a NASA Artemis-programjának második és harmadik lépcsőjében, a 2020-as évek második felében, a 2030-as évek elején. Hasonlóak a szándékai az amerikai űrhajózási hivatal legfőbb hazai riválisának, Elon Musk SpaceX nevű sikeres űrkutatási vállalatának, amely ugyancsak a vörös bolygóra szeretne eljutni a cég által kifejlesztett Falcon Heavy és a Starship segítségével, az eredeti terv szerint 2026-ban.
Az utóbbi években az oroszok többé-kevésbé kiestek az űr dominanciájáért folytatott komoly versenyből, ellenben a nyugati hírekben kevésbé jelentkező kínai holdszonda csendben és sikeresen leszállt a Hold túlsó, sötét oldalán, illetve az általuk összerakott Tiangong „Mennyei palota” elnevezésű földkörüli kínai űrállomás is üzemel immár három éve.
A kínai űrkutatási tervek között szerepel többek között a kőzetminta-gyűjtés egy földközeli kisbolygó felszínéről (potenciálisan a 2016HO3 kódjelű aszteroidán), illetve egy komplex bolygófeltáró űrszonda küldése a távoli gázóriás bolygóhoz, a Jupiterhez még ebben az évtizedben. A kínai űrhajósok első történelmi Holdra szállását hamarosan, 2028 és 2035 között tervezik végrehajtani, míg az ambiciózus Mars-utazást emberi részvétellel legkésőbb 2049-ig, a Kínai Népköztársaság centenáriumáig szeretnék bebiztosítani, ráborítva az asztalt az amerikaiak ezirányú terveire.
Néhány évvel ezelőtt, 2021 májusában a kínai űrkutatási hivatal holdjárója, a Zhurong sikeresen landolt a Marson, és megtett több kilométert is a vörös bolygó felszínén. A kínai mérnökök a már meglévő Hosszú menetelés (CZ–2F, LM–2F vagy Csang-cseng–2F) típusú óriásrakétáik mellé egy még nagyobb kapacitású és teherbírású, bolygóközi űrutazásra alkalmasabb rakéta kifejlesztésén is dolgoznak, mivel feltett szándékuk, hogy a jövőben Kína mint igazi „középső hatalom” nemcsak lent a Földön, hanem az égen is átveszi az őt megillető vezető szerepet.
Kína és az Egyesült Államok mellett a másik feltörekvő ázsiai nagyhatalom, India is komoly pénzügyi forrásokat és jelentős tudományos, szellemi erőfeszítéseket fektet az ambiciózus űrkutatási projektjeibe. Az 1962 óta működő Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) 2030-ra saját földkörüli űrállomás felépítését, majd a következő években a Vénuszra eljutó, Shukráján névre hallgató indiai űrszonda felbocsátását is tervezi más, nagyszabású indiai űrtervek mellett.
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.