Irán
Trump üzent: „Amerikával nem lehet játszadozni”
A Ring vasárnapi rendkívüli adásában Gavra Gábor az iráni háború állásáról és lehetséges kifutásáról faggatta Vincze Hajnalkát, kül- és védelempolitikai kutatót, a Philadelphia Foreign Policy Research Institute szakértőjét.
Az iráni háború az ÁsottShalomban is kavarodást okozott
Az Ásottshalom friss adásában Hont András az iráni háború okairól és lehetséges végkimeneteléről gondolkodott együtt – szokás szerint – az ÖT két szerzőjével, Csutak Zsolt nemzetközi kapcsolatok szakértővel és Kiss Noémi íróval.
Irán számára tényleg a lét a tét a most kitört háborúban
És mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédje magát. Ennek első jeleit már most látjuk. A konfliktus térségünkre és a magyar politikára is hatással lehet.
Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: Tajvan mindenképp Kínáé lesz
Már nem az a kérdés, hogy Kína utoléri-e Amerikát, hanem az, hogy le tudja-e hagyni - mondta el az ÖT YouTube-csatornáján, a Szemben Kócziánnal című műsorban Dr. Szenes Zoltán volt honvéd vezérkari főnök, a NATO déli szárnyának egykori logisztikai vezetője.
Donald Trump éppen egy éve lépett újra hivatalba az Egyesült Államok 47. elnökeként, és igazán nem állíthatjuk, hogy akár csak egy pillanatra is okot adott volna az unalomra vagy a csendes szemlélődésre, legyen szó az amerikai belpolitikáról vagy éppen világpolitikáról – ez a kettő egyébként is mintha ugyanazon érme két oldala volna Trump számára.
Európa és Amerika elhidegülnek – a jog ereje vagy az erő joga számít?
Donald Trump látványos visszatérésével és 2025-ös politikai ténykedésével kinyilvánította azt, amit már sejteni lehetett: Amerika és Európa útjai elválnak egymástól.
Az Ásottshalom első 2026-os adásában az év meglehetősen erős geopolitikai nyitányáról az ÖT egymástól világnézetileg meglehetősen távol álló két szerzője, a baloldali Tóth Csaba Tibor és a konzervatív Csutak Zsolt beszélgetett Hont Andrással.
Itt az új világrend – örülünk?
Teljes konszenzus övezi azt a tételt, hogy a korábbi, „szabályokon alapuló világrendnek”, a liberális világrendnek vége, és ha ez nem lenne elég, az új világrend még az ajtót is ránk rugdossa. A jelenséget nyilvánvalóan szörnyülködéssel szemlélik a liberálisok, a venezuelai puccsot a balosok, a liberalizmus végét örömmel veszik tudomásul a jobboldaliak.
Valójában miért kell Orbánnak a Tisza? – ez is kiderül az ÖT legfrissebb adásából
Ezúttal Konok Péter, Nagy Attila Tibor és Ceglédi Zoltán az átmenetileg hiányzó Hont András helyére érkező Papp Réka Kinga társaságában vitatta meg a hét eseményeit Vogyerák Anikó műsorvezetése mellett. A fő téma a Fidesz kongresszusa volt.
Irán az új Venezuela? Mibe kerülhet egy közel-keleti akció Donald Trumpnak?
Még csak tíz nap telt el az új esztendőből, de mintha máris 2026 második nagy geopolitikai földrengésének morajlását hallanánk.
Oroszországnak és Kínának üzent Maduro elfogásával Donald Trump?
Amerika alaposan rárúgta az ajtót az újesztendőre venezuelai akciójával. A beavatkozás lehetséges okairól, hátteréről és következményeiről Vincze Hajnalka, a Philadelphia Foreign Policy Research Institute kül- és védelempolitikai szakértője beszélt a Ring legújabb adásában.
Az iráni külpolitika mattot kapott a dél-amerikai hídfőállás összeomlása után
Az Irán és Venezuela közötti tengely sosem a klasszikus diplomácia szabályai szerint működött. Ez egy dacszövetség volt, két páriaállam „vérszerződése”.
Megnyílt Teheránban a „Szent Mária” metróállomás – vallások és kultúrák találkozása
A teheráni „Szent Mária” metróállomás nem csupán egy új megálló a föld alatt, hanem egy szimbolikus kapu is: kultúrák, vallások és emberek közötti párbeszéd kapuja. Egy hely, ahol az utasok – akár tudatosan, akár csak egy pillanatra – egy békésebb világ lehetőségét látják meg.
Kit terheli a felelősség a vérfürdőért? Nagy Közel–Kelet-vita az ÖT-ön
A Ring friss adásában Ujvári Barbara és Nemes Dániel ütköztette érveit. Két magyar, akik alapvetően más nézőpontból szemlélik a közel-keleti konfliktust.
Dohai sokk: így változtatja meg 2025 az Öböl menti monarchiák politikáját
2025 nyara fordulópontot jelent a Perzsa-öböl történetében. Két támadás – egy iráni és egy izraeli – is ért katari helyszíneket, a két esemény pedig egymást erősítve alapjaiban rengette meg az Öböl biztonsági rendszerét.