Női sorsok címmel nyílt kiállítás Mary Ellen Mark életművének válogatott anyagaiból a Mai Manó Házban. Az itt látható fotókat a művész a 2000-es évek elején maga válogatta ki, így tulajdonképpen munkásságának esszenciáját tekinthetjük meg. Mark szinte kizárólag hátrányos helyzetű, a társadalom perifériájára szorult nők életének megörökítésével foglalkozott, egyfajta fotós Teréz anyaként. Egyébként dokumentarista fotósként Teréz anyát is többször lencsevégre kapta.
A kiállítás során az együttérzés váltakozó amplitúdójú hullámain utazunk, mégsem csömörlünk meg tőle. Ez azért lehetséges, mert ezek a kiszolgáltatott, sokszor kilátástalan helyzetben lévő kislányok, tinédzserlányok és nők valami megmagyarázhatatlan erőt sugároznak magukból. Akár romákról, artistákról, drogosokról, ikrekről, hajléktalan tinédzserekről, zárt osztályon lévőkről vagy súlyosan beteg gyerekekről van szó. A vagyonos, sikeres vagy valamilyen okból népszerű nők ábrázolásakor (legyen az festmény, fotó vagy színházi előadás) a gyengeségek ütköznek ki inkább, ezeken a képeken pedig, amelyek meghitt vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő, esetleg egyenesen tragikus állapotú nőket jelenítenek meg, inkább az erejük mutatkozik meg. Szerencse, hiszen különben a sikeres nőket mind utálnánk, a bukottaktól, lecsúszottaktól pedig egy idő után viszolyognánk.
Mary Ellen Mark megmutatja, hogy ez mennyivel bonyolultabb, hiszen ezek a nők közösséget alkotnak, és nem a nyomorultak és a sikeresek élesen elválasztható, átjárhatatlan közösségeit, hanem úgy általában egy női közösséget. Teréz anya szemében is ugyanaz a fajta erő és csillogás van, mint a cirkuszi előadásra készülő lányokéban. Érezni a tekintetükből, hogy mindent kibírnak, túljutnak mindenen, és megoldják. Mintha a női lét esszenciája, ősereje volna a képeken. Valami himnikus, hősies küzdés és odaadás üt át rajtuk, pedig a fotók mindennapi helyzetekben lévő nőket ábrázolnak, akiknek sem gesztusaikban, sem arckifejezésükben nincs semmi emelkedettség vagy fennköltség. Ez inkább csak egy lenyomata a kiállításnak, valamiféle belső építménye a látottaknak. Mindenesetre a hatása alól nem lehet szabadulni, sem közben, sem utána.
A kiállítás fotói Mary Ellen Mark legemblematikusabb sorozataira utalnak vissza, amelyek olyan nagynevű lapokban jelentek meg, mint a The New York Times Magazine, a Life vagy a Vanity Fair. A Ward 31, az Indian Circus, a Streetwise, a Damm Family és a Twins című sorozatait vizuális kultúránk ikonikus darabjaiként tartják számon. Bár ezekből a sorozatokból a kiállításon csak néhány kép látható, mégis megnyugtató, hogy...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.