A legnagyobb szerbiai polgárháborús összetűzések végkimenetele általában Belgrádban dől el, ami logikus, hiszen az elnökség, a kormány és/vagy a parlament épülete az a (szimbolikus) hely, ahol a kibékíthetetlen felek a sorsdöntő csata során egymásba döfik szarvaikat, amíg egyikük (szó szerint vagy átvitt értelemben) el nem vérzik. Legalábbis így volt eddig.
Lehet, hogy ezúttal kivételesen mégis Délvidék legnagyobb városa lesz a „végső leszámolás” helyszíne?
Az egy éve tartó utcai zavargások Újvidéken kezdődtek, ahol tavaly november elsején leszakadt a vasútállomás előtetője, ami 16 ember halálát okozta. Két miniszter és több állami bürokrata előzetes letartóztatására került sor, akiket a tragédiához vezető, korrupciós elemeket tartalmazó bűncselekményekkel gyanúsít az ügyészség.
Aleksandar Vučić szerb elnök először azt állította, nem korrupció, hanem szimpla szakmai hiba okozta a balesetet. Újabban pedig a médiabirodalma által egyre gyakrabban merül fel az az összeesküvés-elmélet, miszerint az újvidéki tragédia „esetleges terrortámadás” következménye. A „sorok között” az olvasható ki, hogy az előtető összeomlása valójában az ellenzék és a tiltakozó egyetemisták műve lehetett, akik ürügyet kerestek a tüntetésekhez, blokádokhoz, sztrájkokhoz.
Az elnök privát „Maginot-vonala“
A lakájmédia figyelmének középpontjába a „Légy hős” nevű ellenzéki mozgalom újvidéki képviselője, Miša Bačulov került, miután a Pink TV adásában Aleksandar Vučić szerb elnök egy felvételt mutatott be az említett illetőről, aki az újvidéki vasútállomáson látható, néhány órával a tragikus baleset előtt.
Bačulov szerint ezzel Vučić nyíltan sugallta, hogy ő okozta a katasztrófát: „Vučić őrülete immár nem ismer határokat. Ezzel a lépéssel azt az üzenetet küldte, hogy én döntöttem le a tetőt. Attól félek, valaki most rám vagy a családomra támadhat emiatt”, mondta a képviselő.
A „terror” szó igencsak gyakori a szerb elnök klikkjének retorikájában. A tiltakozó egyetemistákat és polgárokat általában „blokádosoknak”, újabban pedig egyre gyakrabban „blokádos terroristáknak” titulálják.
Amikor ezeket a sorokat írom, Aleksandar Vučić szerb elnök a közelmúltbeli, parlament előtti Pionír parkban történt incidenst is „nyilvánvaló politikai indíttatású terrortámadásnak” minősítette. Egy 70 éves férfi ugyanis fel akarta gyújtani az ott található ő sátortábort, sőt, rálőtt az egyik táborlakóra, aki súlyosan megsebesült.
A tettesről kiderült, hogy 16 évet dolgozott le a szerb titkosszolgálatnál, amit Vučić sem vont kétségbe. Nem valószínű tehát, hogy a tiltakozó egyetemisták befolyása alatt gyújtogatott és lövöldözött. Azt vallotta, hogy idegesítette a tábor állandó jelenléte a közparkban, és „meg akarta mutatni, hogy elege van”.
Amúgy a szóban forgó sátortábor eleinte a Vučić rezsimjét támogató, amolyan haladó-jugendet képező, „blokádos” társaikat megvető, „tanulni vágyó” egyetemisták gyülekezőhelye volt. Idővel vaskos dossziéval rendelkező, kigyúrt fazonok bázisává vált, akik az esetleges nagyobb méretű parlament előtti összecsapások során, Vučićék privát gárdájaként védenék az „alkotmányos rendet”.
A sátortábort némi túlzással akár Vučić „Maginot-vonalának” is nevezhetnénk.
Mindenesetre a fent említett incidens figyelemelterelésre tökéletes volt, most, amikor úgy fest, a „négy széken ülő” szerb elnök akár a földre is rogyhat. Trumpék ugyanis bevezették a szankciókat a Szerbiai Kőolajipari Vállalat ellen, az EU Tanácsa jóváhagyta az orosz földgáz tranzitjának tilalmát az uniós tagállamokon keresztül Szerbiába, az Európai Parlament pedig elmarasztalta a szerb rezsimet emberi jogok tiprása miatt. Az oroszok ezt megelőzően közölték, hogy január elsejétől elzárják a Szerbiába vezető gázcsapot (netán azért, mert az ország lőszereket szállít Ukrajnába?). Végezetül a kínaiak sem örülnek a kezükben levő Szendrői Acélművekkel szemben bevezetett új vámtarifáknak.
A fentiek tükrében Vučić népszerűségi indexe jelenleg külföldön sem súrolja az égboltot.
Persze nincs kizárva, hogy a balkáni kocadiplomáciája végül mégis hoz valamilyen enyhülést, de egyelőre nincs komolyabb kilátás a feje fölött tornyosuló kumulonimbuszok eloszlatására.
És akkor még ezekkel a fránya „blokádosokkal” is foglalkoznia kell, akik arra számítanak, hogy több százezres tömeg gyűlik össze az újvidéki demonstrációjukon. Vučić jóslata szerint csak 20-25 ezren lesznek, de a lelke mélyén ezt ő maga sem hiszi el.
Maratoni séta a bizonytalan közeljövőbe
Több szerbiai és délvidéki városból a tiltakozó egyetemisták legelszántabb része gyalog indult el az Újvidék felé vezető úton. Mintegy négyezer szabadkai egyetemista vállalkozott a száz kilométeres sétára. Menetelésüket a korrupció, valamint a rendőri brutalitás és megtorlás áldozatainak szentelik.
Ugyanez mondható el a zömében szandzsáki bosnyákok lakta Novi Pazar egyetemi hallgatóiról is, akik 16 nap alatt nem kevesebb 340 kilométeres utat tesznek meg, hogy részt vegyenek az újvidéki tömegtüntetésen. „Ez az út a lelkiismeret, a szolidaritás és a méltóság szimbóluma, de azon fiatalok egységének és kitartásának az üzenete is, akik abban hisznek, hogy nem szabad megfeledkezni a békéről, az igazságról és az élet tiszteletéről”, üzenték a közösségi hálón.
Ez csak két példa, ugyanis Szerbia és Délvidék valamennyi egyetemének tiltakozó hallgatói megerősítették részvételüket a nagyszabású demonstráción.
Természetesen nem mindenki gyalogol Újvidékig. A szállásárak arra utalnak, hogy a legnagyobb délvidéki városban akadnak olyanok, akik ebben a tömegrendezvényben is elsősorban jövedelmező bizniszt látnak.
A demonstrációt megelőző napokban Újvidék központjában egy éjszakázás ára 60-70 euró körül mozog, de egyes városrészekben, főleg a Péterváradi vár közelében az 500 eurót is elérik az árak. Érdekes, hogy a város perifériáján drágább a szállás, mint a belvárosban, különösen ott, ahol a szobák a Dunára néznek.
Mondani sem kell, hogy ezt nem mindenki engedheti meg magának. A tüntetés résztvevőinek nagy része az egyetemi épületekben kap szállást, valamint több helyi lakos is ingyen szállást és ellátást ajánlott fel a demonstráló fiataloknak.
Borítókép: Belgrád, 2025. október 28. / fotó: Andrej ISAKOVIC / AFP
Bejelentkezés