Újvidék

Lázadó Újvidék: „A kollektív gyász és a felébredt emberi szolidaritás városa”

Az újvidéki vasútállomás egy évvel ezelőtti összeomlása nemcsak tragédiához, hanem elmélyülő, elmérgesedő társadalmi válsághoz is vezetett. Az évforduló napján Délvidék legnagyobb városa nagyszabású megmozdulásnak adott otthont.

A vég kezdete vagy a kezdet vége: november elseje (nem) lesz „D-nap” a szerbiai rezsim és a tiltakozó polgárok számára?

Lehet, hogy ezúttal a Délvidék legnagyobb városa lesz a „végső leszámolás” helyszíne?

Láncra verte a szerbiai jövőt a békegalamb szerepében tetszelgő elnök, aki fájlalja, hogy a tiltakozók női nemi szervnek nevezték

A szerb hatóságok immár a nyílt diktatúrára emlékeztető módszerekkel próbálják megfélemlíteni az elégedetlen tömegeket és megfékezni a lázadás további fokozódását.

Szerbiai pandemónium: dübörgő tankok, mérgező gáztól fuldokló emberek, meztelenre vetkőztetett egyetemista lányok, bebörtönzött gazdák

Alighanem végleg szétporladt a szerbiai dráma békés végkifejletének illúziója. Ez már egy igazi félelmetes, fékevesztett tohuvabohu. A kilencvenes évek háborús-hiperinflációs légkörében alaposan megedződött szerbiai és délvidéki lakosság egyre nehezebben viseli a mindennapi rémségek vakító kavalkádját.

Csípős szerb politikai saláta tienanmeni módra

Változatlan intenzitással folytatódnak a heves tiltakozások Szerbia-szerte. A lázadás epicentruma továbbra is Újvidék, ahol az egyetemisták és az elégedetlen polgárok az egyetem autonómiájának megsértése, a rendőri brutalitás, számos társuk bebörtönzése és bántalmazása ellen demonstrálnak, de elsősorban az előrehozott választások megtartását követelik.

Szerbia (és Délvidék) ma: zabolátlan indulatok a puskaporos hordó tetején

Egy kis ízelítő az elmúlt hét nyomasztó, kegyetlen, s ugyanakkor helyenként bizarr vagy éppen szürreális szerbiai (és sajnos egyúttal délvidéki) eseményeiből és jelenségeiből.

Mindannyian szlávok vagyunk? | Balkáni képeslapok, 5. rész

Ha Szerbia, akkor nekünk, magyaroknak kötelező ellátogatni a Vajdaságba, legalább Szabadkára és Újvidékre. Persze kihagyhatatlan Belgrád is, az ínyenceknek meg ott van például Niš. Aki pedig Bosznia-Hercegovinában jár, legalább Szarajevóba és Mostarba látogasson el.