Ring

A Ring keddi adásában Gavra Gábor a Barátság-kőolajvezeték leállásáról, a horvátokkal kirobbant vitáról, az Ukrajnának nyújtandó uniós segélyről, és az EU jövőjéről faggatta Bóka János európai ügyekért felelős minisztert.
 


Bóka a beszélgetés elején rögzítette: „Nem vitatjuk, hogy a Barátság-kőolajvezeték infrastruktúrája körüli területet támadás érte, és nem vitatjuk, hogy ez a támadás Oroszország részéről következett be, ami a nemzetközi jog alapján egyértelműen agressziónak minősül.” Hozzátette: „Azt sem vitatott, hogy ez a rakétatámadás, vagy egy dróntámadás, ez jelentős kárt okozott” az infrastruktúra egyes részeiben, elsősorban tárolóegységekben.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a háború kezdete óta „ez a 23. olyan eset, amikor hosszabb vagy rövidebb fennakadás van a vezeték működésében”, és a korábbi 22 esetben „ezeket a javításokat viszonylag gyorsan és ütemezetten el lehetett végezni”. Most viszont szerinte „egy más jellegű probléma” állt elő.

Bóka szerint a vita keretét nem kétoldalú magyar–ukrán ügyként, hanem EU–Ukrajna jogi viszonyaként kell értelmezni. „Van egy jogi keret, amiben mozgunk, és ez a jogi keret nem Ukrajnát és Magyarországot, hanem Ukrajnát és az Európai Uniót köti össze” – fogalmazott, az EU–ukrán társulási megállapodásra utalva. A miniszter állítása szerint viszont az Európai Bizottság részéről nem látszik „valódi szándék arra, hogy ennek a problémának a megoldójaként lépjen fel”.

Hozzátette: „Az ukránok a Bizottságot sem engedik a vezeték közelébe. Bóka szerint „a MOL tulajdona” az a kőolaj, amely a vezetéken érkezik, ezért „mint tulajdonosnak jogában áll a vezetéket és annak az állapotát ellenőrizni”, de „az ukránok erre sem adtak lehetőséget”. Állítása szerint a Bizottság „rögtön átvette az ukrán narratívát, szó szerint az ukrán narratívát”.

Emlékeztetett: „Az ukránoknak az elmúlt négy évben számtalan lehetőségük lett volna arra, hogy valamilyen orosz támadást ürügyül felhasználva ezt a vezetéket lezárják” – mondta. „De ezt nem tették meg, ezt pont most tették meg, akkor, amikor a magyar választási kampány finisben vagyunk”, mert „ez nem titok, hogy ők Magyarországon kormányváltást akarnak látni” – hangsúlyozta.

Bóka kitért az Ukrajnának szánt, a műsorban többször említett 90 milliárd eurós hitelcsomagra is. A miniszterelnök azon állítására, hogy Magyarország nélkül is megoldhatják, Bóka azt mondta: „Az uniós jog általunk ismert jelenlegi állása szerint ez nem lehetséges.” Ugyanakkor „az uniós jog meg a szerződés rendelkezései inkább olyan, mint a Karib-tenger kalózaiban a kalózeskü, hogy ez inkább orientációs jellegű” – jegyezte meg maliciózusan.

Mikor indulhat újra a vezeték? Lehet, hogy soha? Mibe kerülhet Ukrajnának, ha így döntenek? Miért nem bízik a kormány a horvátokban? Miért nőtt a háború kezdete óta az orosz energiakitettségünk?

Kiderül a műsorból.