A Ring legfrissebb adásában Gavra Gábor az alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó várható eredményéről, Európa helyéről a rendezésben, illetve az Ukrajna előtt tornyosuló kihívásokról faggatta Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértőt, az NKE docensét.

A szakember szerint egy ideig még biztosan „együtt kell élni” az amerikai elnök által fémjelzett tárgyalási stílussal, ám nem gondolja, hogy globálisan ez lenne a diplomácia jövője. Az USA külügyminisztere, Marco Rubio inkább a hagyományos eszközöket részesíti előnyben és az orosz, a kínai és az indiai diplomácia is inkább ezen az úton marad – mutat rá. Felhívja a figyelmet, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és az elnök tanácsadója, Jurij Usakov is több mint fél évszázados tapasztalattal bíró,  „feketeöves” külügyi szakemberek.
 


A csúcstalálkozóról szólva hangsúlyozta: egy ilyen helyzetben nem szabad „megsérteni, vagy sarokba szorítani” a másik felet, hiszen így nehezen hozható tető alá egy valódi megállapodás.

Az európai országok nem kaptak meghívót Alaszkába, de ettől még lehet hatásuk az eseményekre – véli Kaiser. Emlékeztet: a „tettrekészek” egymással, majd online úton Trumppal is egyeztettek a találkozó előtt. Az európaiak öt számukra fontos pontot fogalmaztak meg, köztük azt, hogy Ukrajna sorsáról Ukrajna nélkül nem lehet dönteni, illetve leszögezték, hogy a területcsere, vagy területek átengedése veszélyes precedens volna. Megjegyezte: ez a kör csak néhány országot (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Lengyelország, Finnország) ölel fel, s szerinte „nem jó irányba mutat”, hogy a kisebb országok ebből kimaradnak.

Kaiser fontosnak tartja, hogy Washington és a „tettrekészek” egyetértenek abban: a fegyverszünet alapja, hogy az orosz támadás, illetve minden hadművelet azonnal álljon le. Ma már „többé-kevésbé elfogadott álláspont” (még ha Kijev hivatalosan még nem is fogadta el), hogy a tűzszüneti vonal „de facto államhatár” lesz nagyjából úgy, ahogyan 1953. óta a két Korea között meghúzott panmindzsoni vonal.

A szakértő úgy véli, Zelenszkij nincs könnyű helyzetben, hiszen a tárgyalások első köréből kihagyják, az orosz csapatok előrenyomulnak a fronton, és a hátországban is egyre inkább tapasztalhatóak a kifáradás jelei. Ám hozzátette: az ukrán elnök ennél nehezebb szituációkból is kilábalt, például a háború elején, amikor az élete is veszélyben forgott, és egy ideig nyugati segítség nélkül kellett feltartóztatnia az oroszokat.

Szerinte az oroszok 2022-ben „elszámolták magukat”, mert arra számítottak, hogy a Krím megszállásához hasonlóan nem találkoznak érdemi ellenállással. Ekkor dőlt el, hogy villámháborúval képtelenek legyőzni Ukrajnát. A következő évben pedig a már nyugati fegyverrendszerekkel megtámogatott ukrán ellentámadás akadt el, ekkor az vált világossá, hogy Kijev nem tudja teljesen kiűzni az országból az agresszort – mutatott rá.

Kaiser Ferenc szerint Ukrajnában olyan állóháború zajlik, „ mint az I. világháború, csak drónokkal meg információs hadviseléssel”.

Miért van mégis jobb helyzetben Ukrajna, mint az év elején? Valójában hány áldozatot követelt eddig a háború, mekkorák az orosz és az ukrán veszteségek? Miért lehet más a pokrovszki áttörés, mint az eddigi hadmozdulatok? Meddig bírja élőerővel Ukrajna a háborút, és miért engedhetik meg maguknak az oroszok, hogy nagyobb veszteségeik legyenek? Mit lehet elérni és mit nem Alaszkában?

Kiderül az adásból.